Mint ismertettük, Klaus Werner Iohannis román államfő április 29-i magyarellenes megnyilvánulása sokkolta az országban elő, mintegy 1,2 millió főt számláló magyar közösséget. Az elnök a legprimitívebb, legagresszívebb, legcinikusabb arcát mutatta múlt szerdai megnyilvánulásával, amely a rendszerváltás utáni Romániában példátlan, és amelyet – többek között a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése alapján – az Országos Diszkriminációellenes Tanács 5000 lejre bírságolt. Az államfő nyilatkozatát a képviselőház által, hallgatólagosan elfogadott székelyföldi autonómia törvénytervezete ihlette.

Több erdélyi szervezet ügyészségi feljelentést is tett az ügyben, hiszen véleményük szerint az elhangzott beszéd kimeríti az uszítás fogalmát. A feljelentők szerint az államelnök gyűlöletre és diszkriminációra bujtotta fel az ország lakosságát, amely cselekedetek törvényellenesek. A június 9-i határozatban Elena Adriana Sandu ügyész elrendelte az ügy lezárását, ugyanis véleménye szerint az elnök beszéde nem ütközik a román büntetőtörvénykönyv 369. cikkelyének előírásába.

A közvádló megállapítja, hogy büntetőjogi szempontból nem vonható felelősségre az elnök, hiszen Iohannis beszédének üzenetét a véleménynyilvánítás szabadságának és az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatának szemszögéből kell vizsgálni. Annak ellenére, hogy nem indítanak eljárást, a következő megállapítást tartalmazza az átirat: „Úgy ítéljük meg, hogy a vizsgált beszéd bizonyos elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás korlátait (még a durva kritika elfogadott formáit is), éppen ezért összességében, a hangvételt is figyelembe véve, gyűlöletbeszédnek lehet minősíteni.”

A beszédet egyébként nem csak az erdélyi magyar szervezetek, de a vezető  német lapok is határozottan elítélték.

Kommentek