Mint ismeretes, Dan Tanasă, aki a székelyföldi szimbólumok és a magyar anyanyelv használat ellen több száz pert kedvezményezett, másfél évvel ezelőtt indított pert, a gyergyóremetei községháza előtt lobogó zászlók ügyében. Az ott álló oszlopokon öt zászló lobogott tizenöt éven át: a román-, az Európai Unió-, a magyar-, a székely- valamint a község zászlója (ebben a sorrendben). Miután az ügy végigment a romániai igazságszolgáltatás minden lépésén, végül a bukaresti ítélőtábla kimondta, hogy a magyar, a székely és a remetei község zászlót el kell távolítani.
Közéleti újságírók, nagykövetségek és politikusok is aggasztónak tartják, hogy ultraszélsőséges párt jutott be a román parlamentbe
Az idei parlamenti választások nagy meglepetést okoztak miután a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ultranacionalista, szélsőséges, magyarellenes párt 9,08%-os támogatottságban részesült. A Románok Egyesüléséért Szövetség győzelme többek között azért is megdöbbentő, mert a szeptemberben lezajlott önkormányzati választásokon egy százalék körüli eredményt ért el. Ezt követően, sokakban megfogalmazódott a kérdés, hogy mi áll az AUR mögött, valamint hogy milyen hatást fog gyakorolni a román politikára.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke szerint az RMDSZ-nek nincs helye a parlamentben
12 év után először jutott be, rendkívül nagy támogatottság mellett, ultranacionalista párt a román parlamentbe. Ez hihetetlenül aggasztó, hiszen a bejutó pár nyíltan kisebbség ellenes, legionárius eszméket valló politikai formáció.
Újabb magyarellenes kijelentéseket tett Iohannis, Románia elnöke
Július 30-i sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis elnök hangsúlyozta a SARS-COV-2 vírus által jelentett veszélyt, valamint a szigorú intézkedések és szankciók szükségességét, miközben az RMDSZ-t a PSD mellett az egészségügyi válság kiprovokálásával vádolta.
A román ügyészség szerint nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak a “ki a magyarokkal az országból” magyarellenes rigmus
Mint arról tavaly beszámoltunk, 2019. június 6-án Hargita megyében, az úz-völgyi katonatemetőben feszültség alakult ki több román szervezet, a csendőrök és a magyar tüntetők között, utóbbiak a temető körül békés élőláncot alkottak annak érdekében, hogy megakadályozzák a románok erőszakos temetőfoglalását, sikertelenül.