Az elmúlt időszakban ismét olyan súlyos, magyarellenes kijelentések hangzottak el a román politikai közéletben, amelyek messze túlmutatnak a politikai véleménynyilvánítás keretein. A román parlamentben megszólaló politikusok nyilatkozatai a magyar közösség kollektív megbélyegzését, gyanúsítását és ellenségként való beállítását erősítik, miközben közvetlenül veszélyeztetik a romániai magyarok biztonságérzetét, méltóságát és állampolgári egyenrangúságát.
Különösen aggasztó, hogy mindez nem névtelen internetes hozzászólásokban vagy szélsőséges csoportok zárt köreiben történik, hanem a román törvényhozásban, választott parlamenti képviselők szájából. Az ilyen megnyilvánulások súlya és társadalmi hatása ezért különösen jelentős. Amikor egy parlamenti képviselő a nyilvánosság előtt egy teljes nemzeti közösséget állít be problémaként, fenyegetésként vagy idegen érdekek kiszolgálójaként, azzal nem egyszerűen politikai vitát folytat, hanem hozzájárul a magyarokkal szembeni ellenséges közhangulat kialakulásához.
Lucian Mușat, az AUR parlamenti képviselője „Transilvania este România” címmel tett politikai nyilatkozatot, amelyben a Hargita megyében tett látogatására hivatkozva festett szélsőségesen negatív képet az erdélyi magyar közösségről. A politikus azt állította, hogy Hargita megyében egyáltalán nem beszélik a román nyelvet, a helyi lakosokkal való kommunikációhoz tolmácsra van szükség, továbbá a román nemzeti zászló kitűzése akár szidalmazást, fizikai bántalmazást vagy halált is eredményezhet.
Ezek a súlyos állítások konkrét, ellenőrizhető bizonyítékok bemutatása nélkül hangzottak el. A politikus állítólagos tapasztalatokból kiindulva olyan általánosító képet közvetített, amely az egész magyar közösséget ellenséges, a román állammal szemben álló társadalmi csoportként tünteti fel. Az ilyen súlyos kijelentések alkalmasak arra, hogy félelmet, bizalmatlanságot és gyűlöletet keltsenek a magyar lakossággal szemben.
A nyilatkozat legaggasztóbb része azonban az, hogy a képviselő nem csupán a magyar közösséget bélyegezte meg, hanem annak társadalmi és politikai mozgásterét is korlátozó intézkedéseket szorgalmazott. Javaslatai között szerepelt az RMDSZ parlamenti jelenlétének megszüntetése, a magyar többségű megyék közigazgatási átszervezése és román többségű megyékhez csatolása, valamint román lakosság betelepítése a magyar többségű térségekbe országos iparosítási programok révén. Ezzel kapcsolatosan szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy Románia olyan nemzetközi egyezményeket ratifikált, melyekben egyértelműen az áll, hogy nem lehet úgy a közigazgatási egységek határait meghúzni, hogy az a kisebbségi jogokat korlátozzák. Szolgálatunk elfogadhatatlannak tartja, hogy az AUR politikusai az RMDSZ megszüntetését szorgalmazzák, és ezzel a magyar közösség politikai képviseletének felszámolását célozzák, ez önmagában is a demokratikus folyamatok elleni merénylet.
Nem kevésbé súlyos Dan Tănasă AUR-politikus azon nyilatkozata, amelyben Magyarországot és Oroszországot Románia elleni összehangolt akciókkal vádolta, az RMDSZ-t pedig ezek támogatásával hozta összefüggésbe. A politikus olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek a magyar érdekképviseletet külföldi hatalmak feltételezett eszközeként, illetve Románia biztonságát veszélyeztető szereplőként mutatják be, holott ennek semmilyen alapja nincs, ellenkezőleg, a magyarság politikai képviselete hangsúlyosan elhatárolódott az orosz agressziótól minden egyes lehetséges alkalommal.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat szerint a történtek egyértelmű figyelmeztető jelei annak, hogy a magyarellenes retorika ismét teret nyer a román politikai közbeszédben. Az ilyen kijelentések normalizálása súlyos következményekkel jár: megerősíti a magyarokkal szembeni előítéleteket, növeli az etnikai feszültségeket teremt. Szolgálatunk mindkét esetben feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
Benkő Erika, a Szolgálat vezetője kifejtette: „Szolgálatunk az elmúlt kép hónapban öt alkalommal volt kénytelen a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulni, valamint egy alkalommal a bírósághoz, annak érdekében, hogy a magyarellenes incidenseket és nyilatkozatokat jelezzük. Ez is egy fokmérője annak, hogy Romániában mennyire jelen van a magyarellenesség és hogy ez most már jelenség szinten létezik. Egyrészt az AUR magyarellenes szőnyegbombázást indított a közösségünk ellen, másrészt ez az uszító retorika elérte és eléri a hatását, oly módon, hogy egyre láthatóbb a társadalomban. A helyzet súlyos. Egyébként egy ilyen nyilatkozatért, mint amilyet az AUR képviselőin tesznek, más országokban pártból való kirúgás, mandátumról való lemondás és a politikai életből való visszavonulás jár. Sajnos hogy ezzel szemben az AUR képviselői folyamatosan mérgezik a közéletet és a közösségek viszonyát.”