Exkluzív főcímmel jelentette be saját blogján Dan Tanasă, hogy a bukaresti törvényszék helyt adott az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresetének, és arra kötelezik Gálfi Árpádot, Székelyudvarhely polgármesterét, hogy a Városháza belső tereiből távolítsa el a magyar zászlókat. Azokról a testvérvárosi ajándékzászlókról van szó, amelyeket a városvezető a saját irodájában és az Orbán Balázs tanácsteremben függesztetett ki.

Csütörtökön értesült Székelyudvarhely főjegyzője is arról, hogy a bukaresti törvényszék döntést hozott június 16-án az ADEC által benyújtott kereset ügyében, amelyben Tanasă arra kérte a törvényszéket: kötelezzék Székelyudvarhely polgármesterét, hogy távolítsa el a saját irodájából és az Orbán Balázs tanácsteremből azokat a szimbolikus jellegű adományokat, amelyeket a város kapott a testvértelepülések képviselőitől ajándékba.

Nem közhelyek

„Mivel több testvértelepülési kapcsolata van a városnak, úgy döntöttünk, hogy minden olyan ajándékot, amely szimbolikus, kiállítjuk különböző helységekbe, olyan helyekre, amelyeket nem lehet közhelyeknek minősíteni. A hatályos román törvények értelmében ugyanis korlátozottak azon helyzetek, amikor más államok hivatalos zászlóját ki lehet tűzni a közterületekre és közintézményekre, és a hatóságok által akként megnevezett közhelyekre. Ellenben a Városháza két említett terme nem minősül közhelynek – hangsúlyozta Venczel Attila, Székelyudvarhely jegyzője. Ahhoz, hogy a polgármesteri iroda és a tanácsterem közhellyé minősüljön, külön, erre vonatkozó hatósági döntés szükségeltetik – magyarázta az illetékes. „Úgy gondoljuk, hogy a városháza épületében a polgármester irodája, valamint az önkormányzati testület ülésterme nem tekinthető a törvény értelmében közhelynek, mivel nem állnak állandóan a széles nyilvánosság rendelkezésére, a hivatali programon kívül nem látogathatók‟ – nyomatékosította újfent a jegyző.

Sértő, gyalázatos vádaskodás

A törvényszéki döntés alapját képező indoklást még nem kapta kézhez Székelyudvarhely városvezetése, a fellebbezés lehetőségéről (amelyre 15 nap áll a polgármester rendelkezésére) ezek után döntenek. „Úgy gondoljuk, hogy nem elfogadható és diplomatikus Székelyudvarhely városvezetésének a részéről, ha eltávolítanánk azokat az ajándékokat, amelyeket a város kapott. Sőt, tiszteletlenség lenne ez azokkal a közösségekkel szemben, amelyekkel kétoldalú nemzetközi megállapodást kötöttünk.

Várjuk tehát az alapfokú ítélet kiközlését, ennek függvényében döntjük el, hogy a fellebbezési jogunkkal fogunk-e élni – magyarázta Venczel Attila. A főjegyző ugyanakkor fontosnak tartotta hozzáfűzni: minősíthetetlennek és mélységesen sértőnek, gyalázatosnak tartják a Tanasă vezette egyesületnek a Gálfi Árpáddal szemben felhozott „vádjait‟. „Idézem az alperest: »Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere megrögzöttje az etnikai szeparatizmusnak, mert támogatja az úgynevezett Székelyföld függetlenségét, illetve középkori mentalitása megnyilvánulásaként helyezte el a magyar zászlót a városházán«.

A tárgyaláson is kijelentettük, hogy olyannyira sértőnek és egy egész közösséggel szembeni tiszteletlenségnek véljük ezeket a vádakat, hogy válaszra nem is méltatjuk – adott hangot felháborodásának a jegyző.

Gálfi a jogerős bírósági végzéseket tartja be

Az ügyben a városvezetőt is kerestük: Gálfi Árpád álláspontját Ember Attila, a polgármesteri hivatal referense tolmácsolta. „A polgármester úr a jogerős és már megfellebbezhetetlen bírósági végzéseket tartja be. Ez még nem jogerős. Akkor sem, ha Dan Tanasă úr már diadalittasan kürtöli világgá a megfellebbezhető döntéseket is‟ – közölte az illetékes. Hozzátette: amikor jogerőre emelkedik egy bírósági végzés, akkor Gálfi Árpád a döntés értelmében fog cselekedni.

(Forrás: szekelyhon.ro)

Kommentek