Az utóbbi két évben számos próbálkozás történt a kisebbségek nyelvi jogainak bővítésére Romániában, mindeddig azonban sikertelenül. Egy ilyen jellegű kezdeményezést szavazott le a parlament 2017-ben, a tavaly pedig sikerült ugyan számos, a kisebbségi anyanyelvhasználatnak kedvező passzust bevinni a parlament által elfogadott Közigazgatási Törvénykönyvbe, azt azonban utólag alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.

A kormány most arra készül, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadja el a Közigazgatási Törvénykönyvet, a közvitára bocsátott rendelet tervezete azonban nem tartalmazza az eredeti szövegben szereplő, a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó kedvező előírásokat. Az új tervezetből kihagyták például azt az előírást, amely kötelezővé tette volna, hogy az utcák, terek és parkok nevét a kisebbségek nyelvén is írják ki ott, ahol egy adott kisebbség eléri a 20%-ot. Az eltörölt cikkelyek között szerepel még többek között a formanyomtatványok elérhetősége a kisebbségek nyelvén, valamint az alternatív küszöb bevezetése a nyelvi jogok alkalmazását illetően.

Jelenlegi formájában a Közigazgatási Törvénykönyv elfogadhatatlan, nyilatkozta Cseke Attila RMDSZ szenátor, aki tagja volt annak a parlamenti bizottságnak, amely kidolgozta a Törvénykönyv eredeti szövegét. „A kormány úgy tekint a parlament munkájára, mintha az meg sem történt volna” – mondta Cseke Attila, és hozzátette: „Nem található meg a rendelet tervezetében egyetlen olyan többletjog sem, amit korábban az RMDSZ javaslatára a parlament elfogadott”. A szenátor szerint az egyetlen elfogadható megoldás, hogy a Törvénykönyv ismét tartalmazza a parlament által már elfogadott előírásokat.

Kommentek