Néhány tucat román szélsőséges – köztük a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű parlamenti párt szimpatizánsai – bekiabálásokkal, magyarellenes skandálásokkal zavarták meg Novák Katalin magyar köztársasági elnök beszédét szerda délután Nagykárolyban, Kölcsey Ferenc szobrának avatóünnepségén. FRISSÍTÉS: Novák Katalin szerint „ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát‟, de „a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk‟. FRISSÍTÉS 2: A magyar köztársasági elnök „llta a sarat‟, a végén még le is kezelt néhány tüntetővel.
A Maszol helyszínen készült, a közösségi oldalon élőben közölt videójában is hallatszik, ahogy a magyar államfő látogatása ellen tiltakozók fütyülnek, bekiabálnak, hangoskodnak. A Digi24.ro beszámolója szerint a protestálók transzparenseket emeltek a magasba, amelyeken olyan magyarellenes feliratok voltak olvashatók, mint „Valami örök: Erdély román föld!‟ vagy „Ez itt Románia! Ez a mi hazánk!‟
A partiumi – többségében még magyarok lakta – kisváros önkormányzata által kezdeményezett szoboravatáson részt vett Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. Novák Katalin magyar köztársasági elnök magánlátogatáson volt jelen Nagykárolyban – hangsúlyozta a polgármesteri hivatal –, ennek ellenére a tiltakozó románok „a román állam semmibe vételeként‟ értékelték a jelenlétét.
Az Agerpres tudósítása szerint nem helybéliek tiltakoztak, hanem az ország különböző vidékeiről hoztak tüntetőket a szervezők. Mint mondták, az zavarja őket, hogy a magyar köztársasági elnök nem hivatalos látogatáson tartózkodik Romániában. Azt is kifogásolták, hogy túl sok magyar személyiségnek emeltek szobrot Nagykárolyban.
A Szatmár Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szatmár Megyei Csendőrparancsnokság kordonokat épített a városháza előtt tér köré, ahol a szobrot felavatták, hogy a felbőszült tömeg ne konfrontálódjon az ünnepség résztvevőivel. Amikor a magyar köztársasági elnök a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz érkezett, a tüntetők egy csoportja azt skandálta, hogy „Románia! Éljen és virágozzon Moldva, Erdély és Havasalföld‟, miközben a közelben felszerelt hangszórókból magyar dalok szóltak.
Kölcsey Ferenc magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz szerzője 1790. augusztus 8-án született a Szatmár megyei Sződemeteren. Nagykárolyi szobrának állítását az önkormányzat kezdeményezte, az alkotás Győrfi Lajos képzőművész munkája, és a magyar kormány támogatásával készült.
Novák Katalin: mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk
Mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk – jelentette ki ünnepi beszédében Novák Katalin. a magyar köztársasági elnök a polgármesteri hivatal előtti téren emelt emlékmű átadásán hangsúlyozta, Kölcsey arra figyelmezteti a magyarokat, hogy egyszerre kell gyarapítaniuk a holnapot, vigyázni a mát és őrizniük a tegnapot.
„Ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát, az anyanyelv pótolhatatlanságát, a nyilvánvaló történelmi tényeket: nem hagyjuk, ne hagyjuk, a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk‟ – fogalmazott beszédében az államfő. Megjegyezte, a múlt megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelős gondolkodás.
A szoboravató végén Novák Katalin az udvariatlan román szélsőségesek gyűrűjében vonult el, üdvözölte őket, némelyikükkel pedig le is kezelt:
Kelemen Hunor: Kölcsey a magyar politika történetének egyik kiemelkedő alakja
Kelemen Hunor a szoboravatón emlékeztetett arra, hogy „a mi vidékünkön a szobroknak is megvan a maguk sorsa‟. Mint fogalmazott, Kölcsey Ferencnek a Himnusz születésének 200. évfordulóján, „ma másodjára lesz szobra Nagykárolyban‟.
„Az elsőt nem messze innen, a Károlyi-kastélykertben állították fel a millenniumi ünnepségek keretében. Nem volt hosszú életű emberléptékkel sem, hát még műalkotásként. Kallós Ede művét alig négy évtizeddel később előbb megrongálták, majd egy fűrész segítségével lefejezték. Maga a kép is elgondolkodtató, ahogy a szobrot, Kölcsey szobrát fűrésszel lefejezik. Úgy bántak el a halk szavú költő, Kölcsey Ferenc szobrával, ahogy diktátorokéval vagy a kulturális eltörlés korában írókkal, államférfiakkal, államalapítókkal szokás a 21. század elején. Lefejezték Kölcsey egykori szobrát, de nyoma, a talapzata a 60-as évekig megmaradt‟ – mondta Kelemen Hunor.
A bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese a közösség elkötelezettsége és kitartása érdemének tartotta, hogy közel 140 évvel az első Kölcsey-szobor felállítása után ismét emlékművet avathattak Szatmár megye nagy szülöttének a városban. „A kitartás, amely nehéz időkben képes megvédeni a közösséget; ha szükséges, forradalmat robbant ki, békés időszakban pedig építkezéssel erősíti az identitást‟ – mondta.
Három okot sorolt fel, hogy miért van jó helye Kölcsey szobrának Nagykárolyban. „Egyrészt a Himnusz szerzőjeként, az egyik legnagyobb magyar költőként helye van bárhol, ahol magyarok élnek, ez nem vitás. Nagykároly annak a nagyjából 50 kilométer sugarú körnek a központja, ahol Kölcsey élete nagy részét töltötte. Másrészt itt, Nagykárolyban vált politikussá. (…) Túlzás nélkül mondható: a magyar politika történetének is egyik kiemelkedő alakja. És ide adta vissza követi megbízását, amikor azzal szembesült, hogy a megye álláspontja és saját meggyőződése között kibékíthetetlen az ellentmondás. Lemondása példaértékű lehet minden mai politikus számára. És a harmadik ok pedig éppen ehhez kapcsolódik. Híres búcsúbeszédében Kölcsey Ferenc a politika egyik legérvényesebb mondatát fogalmazta meg. Haza és haladás. Ma sem mondhatnánk szebben‟ – mondta többek között Kelemen Hunor.
Az eseményen beszédet mondott Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere is. Kölcsey Ferenc szobrát Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök áldotta meg.
(Forrás: maszol.ro; fotó: agerpres)