Feljelentette az ügyészségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, aki a június 6-ai úzvölgyi incidensről tett kijelentései miatt háborús propagandával vádolja Kelemen Hunort. Cselekedetének egyértelmű célja van, az erdélyi magyarság nemzetközi lejáratása, a magyarok befeketítése a hazai románság körében, valamint elvonni a figyelmet a valós problémáról, miszerint magyar sírokra építettek illegálisan, közpénzből 50 román síremléket, miközben a hivatalos román szervek utólag megerősítették, 11 román katona nyugszik a temetőben.
A feljelentő Chelaru, 2000-ben néhány hónapig a román hadsereg vezérkari főnöke volt, jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű nacionalista politikai szervezet alelnöke. Felháborodását az úzvölgyi erőszakos temetőfoglalást követő interjú váltotta ki, amikor Kelemen Hunor az RFI (a francia közszolgálati rádió) román adásának elmesélte a temetőnél történt eseményeket. A műsorban Kelemen Hunor vandáloknak nevezte azokat, akik megtámadták az élőláncot alkotó székelyföldieket, összetörték a temetőkaput, kicsavarták a földből a magyar katonák fakeresztjeit és kövekkel dobálóztak.
„Civil szervezetek, pópák, tartalékos katonák szervezték meg, köztük Chelaru tábornok, plusz néhány volt európai parlamenti képviselő, akik a helyszínen tartózkodtak. Nyilvánvaló, hogy megszervezett támadás volt az élőláncot alkotó emberek ellen” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Az ügyészségre benyújtott feljelentésében a nyugalmazott tábornok fenyegetéssel, illetve hamis információk és háborús propaganda terjesztésével vádolja Kelemen Hunort. Szerinte az RMDSZ elnöke a kijelentésével az állam biztonságát veszélyeztette azáltal, hogy aláásta az állampolgároknak a hadseregbe vetett bizalmát. Chelaru bűnvádi panaszában úgy fogalmaz: Kelemen Hunor erőszakos konfliktus kiprovokálásának szándékával tette ezeket a kijelentéseit, amelyek fegyveres összetűzésbe torkollhattak volna, így háborús propagandának minősülnek.
Ahogy már korábban többször is beszámoltunk róla, az erdélyi magyarság áprilisban szembesült azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki, magyar katonák sírjaira, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, első világháborús német, osztrák és magyar katonai temetőben. Ezt tetézte a június 6-i erőszakos temetőfoglalás, amikor több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, jelentős anyagi és morális kárt okozva.
Az esetet súlyosbítja, hogy az illegálisan, közpénzből, más területén felállított parcella ügyében egyetlen hatóság sem indított eljárást, az erőszakosan fellépő, a temető kapuját teljesen összetörő román közösség tagjai ellen nem indult eljárás, miközben az imádkozó, békés előláncot alkotó magyar közösség néhány vezetőjét jelentős összeggel bírságolták.