A marosvásárhelyi ítélőtábla megfellebbezhetetlenül kimondta: törvényes a csíkszentmártoni önkormányzatnak az a határozata, amellyel község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a magyar hadsereg által a második világháború idején épített egykori kaszárnyákat.

A jogerős ítéletről Gergely András, a Hargita megyei település polgármestere számolt be a Borboly Csaba megyei tanácselnök Facebook-oldalán kedden közzétett videóban. Tájékoztatása szerint a marosvásárhelyi ítélőtábla megerősítette a Hargita megyei törvényszék idén áprilisban hozott alapfokú határozatát. Ez azt jelenti, hogy a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) végérvényesen elveszítette a Csíkszentmárton ellen indított perét.

Dormánfalva város tavaly augusztus elején indított pert Csíkszentmárton ellen annak a 2007-es önkormányzati határozatnak a részleges érvénytelenítése céljával, amelyik a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort. A csíkszentmártoni önkormányzati határozatot 2010-ben a 299-es kormányhatározat is megerősítette.

A per során Dormánfalva önkormányzata arra hivatkozott, hogy a temető területe már 1990-ben a moldvai kisváros magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelölte meg. Azt is érvként hozta fel, hogy az INSPIRE térinformatikai geoportál is Dormánfalva területeként jelöli a temetőt.

A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyveket mutattak be a bíróságnak, amelyek szerint a vitatott terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona. A Hargita Megyei Törvényszék megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva érveit, és 9500 lej perköltség megtérítésére kötelezte a moldvai önkormányzatot. A Bákó megyei település fellebbezett, de a marosvásárhelyi ítélőtábla is Csíkszentmárton javára döntött.

Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

(Forás: maszol.ro)

Kommentek