Gheorghe Funarnak, Kolozsvár magyarellenességéről elhíresült volt polgármesterének adott igazat a román legfelsőbb bíróság az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), illetve Tánczos Barna elleni perben. A CNCD 2015-ben 2000 lejes pénzbüntetést szabott a hírhedt politikusra, mert a volt államfőjelölt többek között a lovak nyelvének nevezte a magyart. Funar azonban perre ment a bírság miatt, és most a legfelsőbb bíróság is igazat adott neki – számolt be hétfőn a Gândul portál.

Gheorghe Funar – aki 1992–2004 között volt Kolozsvár polgármestere – 2014-ben függetlenként elindult az államfőválasztáson. A Román Televízió egyik választási műsorában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor társaságában szerepelt meghívottként. Miután Tánczos románul és magyarul is köszöntötte a nézőket, Funar arra kérte a műsorvezetőt, utasítsa rendre a szenátort.

“Közölje a jobb oldalamon ülő beszélgetőtársunkkal, hogy Romániában élünk (…) és ne használjon egyetlen szót sem a lovak nyelvéből, mert Románia hivatalos nyelve a román. Budapesten beszélhet magyarul, itt beszéljen románul. Ha én leszek Románia elnöke, biztosíthatom, hogy nem fog magyarul beszélni senki. A Román Televízióban sem”– jelentette ki Gheorghe Funar az élő adásban.

Tánczos Barna ezek után bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál az akkoriban a Nagy-Románia Párt elnöki tisztségéért Corneliu Vadim Tudorral pereskedő politikust. A CNCD 2015 márciusában úgy döntött, Funar kijelentése „etnikai és nyelvi alapon teremt ellenséges, megfélemlítő légkört és nem járul hozzá „az emberi kapcsolatok fejlődését szolgáló közvitához”. Ezért a testület úgy határozott, Funarnak 2000 lejes büntetést kell befizetnie a Kolozs megyei adóhivatalnál, a diszkriminációellenes hatóság őt elmarasztaló határozatát pedig egy országos napilapban kell publikálnia. A döntés megfellebbezhető volt, Funar pedig élt is a lehetőséggel.

A pereskedés bő öt éven keresztül húzódott, hogy 2020 májusában a kolozsvári táblabíróság Funarnak adjon igazat, és eltörölje a bírságot,

illetve arra kötelezte az alpereseket – a CNCD-t, illetve Tánczos Barnát –, hogy perköltség címén 300 lejt fizessenek Funarnak. Az ítéletet meg lehetett fellebbezni, utóbbiak éltek is a lehetőséggel. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke akkor a Krónikának felidézte, a kolozsvári táblabíróság ebben a perben már azt megelőzően is hozott egy hasonló döntést, amelyet a diszkriminációellenes tanács megfellebbezett a legfelsőbb bíróságon. Ennek következményeként a pert visszautalták a táblabíróságra, amely azonban újra eltörölte a tanács elmarasztaló határozatát.

Az ügy ismét a legfelsőbb bíróság elé került, amely Funarnak adott igazat, elfogadva a kolozsvári táblabíróság döntését és indoklását. Eszerint – amint a Gândul portál emlékeztet –

Funar célja nem az volt, hogy sértse a vitapartner méltóságát, nem akart etnikai vagy nyelvi alapon megfélemlíteni, ellenséges hangulatot teremteni, „csupán politikai nézeteit ismertette”.

Sőt – az indoklás szerint – egy politikai vitára éppen az a jellemző, hogy provokálnak, túloznak. A bíróság szerint nem bizonyított, melyek azok az elemek, amelyek a vita során etnikai vagy történelmi alapon sérthették méltóságában az RMDSZ képviselőjét. Az indoklásban arra is kitérnek, hogy

miközben egy másik nemzeti kisebbség (a romák) esetében egy madárral (cioară/varjú) való társítás egyértelműen sértő megnyilvánulás, ez esetben nincs erről szó, „hiszen a ló pozitív megítélésű a köztudatban”,

így a lovak nyelve kifejezésben „nem lehet azonosítani azokat az okokat, amelyek az etnikai intolerancia népszerűsítéséhez vezetnek”.

(Forrás: kronikaonline.ro; Fotó: Facebook/Gheorghe Funar)

Kommentek