A székely zászló, a székelyföldi regionális identitás jelképe, az utóbbi évek legpolemikusabb kérdése, ami a kisebbségek nemzeti és regionális szimbólumait illeti Romániában. Annak ellenére, hogy Románia Alkotmánya garantálja az állampolgárok identitáshoz való jogát, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Romániában egyesek egyenlőbbek, mint mások.

Az utóbbi időben, különböző igazságszolgáltatási intézmények döntése értelmében el kellett távolítani a székely zászlót több magyar többségű város közintézményeinek homlokzatáról és termeiből. A legutóbbi döntés egy olyan zászlóra vonatkozik, amelyet adományként kapott Kovászna Megye Tanácsa 2016. május 30-án, és amelyet a Brassói Ítélőtábla döntése nyomán ugyancsak el kell távolítani a tanácsteremből.

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, az ítélőtábla fenntartotta a Kovászna Megyei Törvényszék korábbi döntését, amely a Megyei Tanács ellen indított perben Sebastian Cucu prefektusnak adott igazat. Tamás Sándor szerint „kettős mércével mérnek a romániai hatóságok, ugyanis például a katasztrófavédelem (ISU) területi egységeit a történelmi régiók alapján nevezték el – létezik olténiai ISU, barcasági ISU, körösvidéki ISU, dobrudzsai ISU, bukovinai ISU – de a Székelyföldről nem szabad beszélni.”

A bíróság azzal indokolta döntését, hogy a székely zászló nem törvényes, mivel Székelyföld nem egy különálló közigazgatási egység, és Románia Alkotmánya nem ismeri el a régiókat.

2013-tól kezdődően az amerikai külügyminisztérium folyamatosan felhívja a figyelmet a székely zászló kérdésére a Romániáról szóló éves Emberi Jogi Jelentésében. Hasonlóképpen, az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottsága is megfogalmazta javaslataiban, hogy a román hatóságoknak biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot a nemzeti és regionális szimbólumokat illetően, és orvosolniuk az ezzel kapcsolatos kihágásokat.

Kommentek