E heti hírlevelünkben egy Kolozsváron történt esetről számolunk be. Március 15-én, az 1848-49-es szabadságharc emlékére szervezett ünnepségen, a helyi csendőrség megbírságolta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelenlevő politikusait azért, mert Erdély zászlójával vonultak fel a rendezvényen. A csendőrség arra utasította őket, hogy tekerjék fel a zászlókat, vagy ellenkező esetben hagyják el az ünnepség helyszínét. Nyomásukra az egyik résztvevő feltekerte a zászlót, négy személy azonban megróvásban részesült és büntetést kapott, köztük Fancsali Ernő, az EMNP koloszvári elnöke.
Hasonló eset történt tavaly, amikor ugyancsak Fancsalit kiemelte a rendőrség a tömegből, mivel Erdély zászló volt nála, amit a hatóságok törvénytelennek minősítettek. Idén a csendőrség állítása szerint, a szervezők, vagyis a helyi RMDSZ vezetőségének kérésére léptek közbe. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke viszont élesen cáfolta ezt, mondván, semmi kifogásuk sincs az Erdély zászló ellen. Hozzátette, a csendőrség előzőleg figyelmeztette a szervezőket, hogy Erdély zászlója románellenes és alkotmányellenes szimbólum, és amennyiben valaki Erdély zászlóval jelenik meg a felvonuláson, a szervezők felelőssége felszólítani azt a távozásra. A megemlékezés során a csendőrség valóban felszólította a szervezőket, hogy bírják távozásra az Erdély zászlókat lengető néppártosokat, viszont az, hogy utólag ezt az RMDSZ-re fogták, perverz cselekedet Csoma szerint. “Ugyanakkor szégyenletes az a módszer, amellyel próbálnak feszültséget kelteni és úgy állítani be az eseményeket, mintha az RMDSZ kérte volna az Erdély zászlók bevonását” – fűzte hozzá a Kolozs megyei RMDSZ elnők.
Csoma Botond és Soós Sándor, az EMNP Kolozs megyei elnöke, közösen intéztek levelet Carmen Dan belügyminiszterhez, amelyben azt kérdezték tőle, illegális vagy sem Erdély zászlója, ha azt olyan személyek viszik, akik úgy érzik, a zászló őket képviseli. Azt is kiemelték, hogy ezek a személyek békésen vonultak, és kérdőre vonták a csendőrség magatartását, akik megakadályozták ezeket az egyéneket abban, hogy részt vegyenek a felvonuláson, tehát megvonták őket alkotmányos jogaik gyakorlásától, és utólag pedig a szervezőkre hárították a felelősséget.
Az Erdély zászló üldözése egyszerre abszurd és felháborító. Elsősorban azért, mert a zászló a történelmi Erdély szimbóluma, és nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok közül is sokan magukénak tekintik. A román hatóságok ellenséges fellépése a zászló ellen azért is érthetetlen, mivel a rajta megjelenő címer Románia hivatalos zászlajának részét képezi. Azt is meg kell említeni, hogy bár Románia törvényesen nem ismeri el sem a régiókat, sem a regionális szimbólumokat, olyan térségek zászlói, mint Bukovina, Máramaros, vagy éppen Moldva, teljesen elfogadhatóak a hatalom szemében. Victor Ponta volt miniszterelnök pózolt is Moldva regionális zászlójával, amikor még hivatalban volt. Sajnálatos módon csak a magyar közösséghez köthető regionális szimbólumokat üldözik a hatóságok: az Erdély zászlót, a székely zászlót és a székely megyék zászlóit, és ily módon egy teljes közösséget megkülönböztetnek.