Újfent célkeresztbe kerültek a nyelvi jogok, ezúttal Kovászna megyében, ahol a prefektus kifogásolta a megyei tanács által kibocsájtott kétnyelvű pályázati űrlapokat. Ez csupán pár nappal azután történt, hogy három román párt megkérdőjelezte egy már megszavazott törvény alkotmányosságát, amely biztosította volna a kisebbségek számára az anyanyelv használatát az egészségügyi ellátásban.
A Kovászna Megyei Tanács már évek óta kétnyelvű pályázati űrlapokat biztosít a támogatást igénylő szervezetek számára, de mind ez idáig senki nem emelt kifogást ez ellen. Ezért is érthetetlen, hogy most miért találja törvénytelennek a prefektus a civil szervezeteknek, egyházaknak és sportegyesületeknek nyújtandó támogatások kétnyelvű pályázati űrlapját. A prefektusi hivatal azzal érvel, hogy a jogszabályok értelmében, biztosítani kell ugyan a magyar űrlapokat a természetes személyek számára, de ez a törvény nem vonatkozik a jogi személyekre.
A megyei tanács abban a nehéz helyzetben találta magát, hogy választania kellett: figyelmen kívül hagyja a prefektus intését, aki ez esetben megtámadta volna azt a tanácsi határozatot, amely mintegy 600 civil program támogatását tenné lehetővé, vagy enged a prefektus akaratának és csak román nyelven bocsájtja ki az űrlapokat. Végül az utóbbi mellett döntöttek, abból a megfontolásból, hogy ne akadályozzák a támogatások kiosztásának folyamatát. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azonban úgy nyilatkozott, nem hagyják ennyiben, és nemzetközi fórumok elé viszik az ügyet, hiszen ez egy elvi kérdés. Mindemellett, úgy döntöttek, lefordítják az űrlapot magyarra, hogy így megkönnyítsék a román pályázati űrlap kitöltését.
A megyei tanács elnöke kiemelte, nem értenek egyet a prefektus ellenvetésével, és továbbra is harcolni fognak azért, hogy a magyar közösség tagjai használhassák anyanyelvüket a közintézményekben. „Az a célunk, hogy Székelyföldön a magyar is hivatalos nyelv legyen a román mellett, és a mindennapok normalitásához tartozzon például egy kétnyelvű pályázati űrlap” – tette hozzá Tamás Sándor.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy tíz évvel azután, hogy Románia ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az állami intézmények nemhogy lehetővé tennék az anyanyelv használatát a kisebbségek számára, hanem épp ellenkezőleg, megpróbálják meggátolni azt.