A magyarellenesség intenzitásának növekedésére figyelmeztet szerdán közzétett éves jelentésében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, amely az oktatással és a magyar nyelv használatával kapcsolatos problémákra, a lemázolt helységnévtáblák ügyére, a szimbólumhasználat problematikájára, az intenzív gyűlöletbeszédre egyaránt rávilágít. Benkő Erika, a szervezet háromszéki vezetője a Krónikának adott interjúban rámutatott, a jelenlegi felfokozott nemzetközi helyzetben a magyarokkal kapcsolatosan rendkívül negatív percepciót tapasztalnak, amit igen aggasztó jelenségnek tekint.
– Megjelent szerdán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a 2022-es esztendőre szóló összesítése az erdélyi magyarságot ért jogsértésekről. Magyarellenesség szempontjából mennyire tekinthető ,,gazdag‟ évnek a tavalyi? – Vannak „örökzöld‟ témák, amelyek évek óta megoldatlanok. Ilyenek az oktatással és a magyar nyelv használatával kapcsolatos problémák, a lemázolt helységnévtáblák, a szimbólumhasználat problematikája, az intenzív gyűlöletbeszéd. De ide sorolandók a sportban folyamatosan észlelt magyarellenes incidensek, az úzvölgyi katonatemető megoldatlan ügye, a Minority Safe Pack elkaszálása is. A lista sajnos hosszan folytatható.
– Nőtt vagy csökkent a magyar közösséget ért jogsértések száma? – Nem igazán lehet ezt a jelenséget kvantifikálni, inkább ezek intenzitásáról beszélhetünk. Sajnos ebben a tekintetben nem tudok pozitív változásokról beszámolni. Intenzitásában inkább nőtt, mint csökkent a magyarellenesség. A jelenlegi felfokozott nemzetközi hangulatban a magyarsággal kapcsolatos attitűdökre különösen érvényes ez. A magyarokkal kapcsolatosan nagyon negatív percepciót tapasztalunk mostanában, ami igen aggasztó jelenség.
– Melyek voltak az önök által legsúlyosabbnak tartott esetek? – Azt gondolom, minden eset egyformán súlyos! Mi kimondottan olyan esetekkel foglalkozunk, amelyek ténylegesen kimerítik az egyéni vagy közösségi diszkrimináció fogalmát. – Éves jelentéseikben összegyűjtik az előző esztendő diszkriminációs eseteit, ugyanakkor ezekre már észlelésük pillanatában reagálnak. Hogyan történik egy-egy eset dokumentálása, illetve ezt milyen lépések követik? – Folyamatosan figyeljük a közéleti eseményeket és azokat dokumentáljuk, amelyek e tekintetben relevánsak. A lépések nyilvánvalóan az eset típusától függnek. Rendszerint az Országos Diszkiminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordulunk vagy az illetékes romániai hatóságot – a rendőrséget vagy bíróságot – keressük meg beadványainkkal. Van egy adatbázisunk a nemzetközi szervezetekről, ugyanakkor a Romániában akkreditált valamennyi nagykövetség politikai attaséjának a tájékoztatását is fontosnak tartjuk a kurrens ügyekről. Kiemelt célunk a nemzetközi közvélemény tájékoztatása.
– Milyen forrásokból jutnak hozzá a jogsértésekről szóló hírekhez? Magánszemélyek milyen rendszerességgel keresik meg önöket? – Mivel folyamatosan követjük a közéleti eseményeket, nyilvánvalóan a sajtó és a közösségi média az elsődleges forrásunk, de gyakran fordulnak hozzánk magánszemélyek is, akik általában nyelvi jogaik be nem tartása kapcsán keresnek meg bennünket. – Egy gondolat erejéig kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Miként jött létre a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat? – A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot az RMDSZ hozta létre a romániai magyar közösséget érintő, bármilyen természetű hátrányos megkülönböztetés megfigyelése, jelzése és megakadályozása céljából. Szervezetünk névadója Mikó Imre (nem összetévesztendő gróf Mikó Imrével, akinek a nevét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium viseli) kisebbségi jogász, író, műfordító, politikus, erdélyi polihisztor, a két világháború között az Országos Magyar Párt egyik vezetője, aki Bukarestben működtetett jogvédelmi irodát. A jogi szolgáltatás létrehozása rendkívül fontos volt annak érdekében, hogy legyen egy olyan erdélyi magyar szervezet, amely a jogsértések kérdéskörével foglalkozik, és egyfajta védőhálóként működik annak érdekében, hogy megvédje közösségünket a túlkapásoktól. Tudomásom szerint úttörő kezdeményezésként indult el Erdélyben.
(Forrás: kronikaonline.ro)