Felháborító esetről számolt be lapunknak Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője: egy székelyudvarhelyi beteget hiányos román nyelvtudása miatt ért hátrányos megkülönböztetés Bukarestben. Az ügyben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, alább abban a reményben ismertetjük az esetet, hogy a nyilvánosság ereje segíthet a helyzet orvoslásában.
Szeptember közepén Szolgálatunkat megkereste S. B. székelyudvarhelyi lakos, aki édesanyja, G. E. nevében fordult hozzánk egy 2024 szeptember 14-én történt eset miatt. A panaszával hozzánk forduló fiatal elmondta, hogy édesanyja már öt éve betegnyugdíjas, és idén kapott egy behívót Bukarestbe az Országos Orvosi Szakértői és Munkaképesség-helyreállítási Intézetbe (Institutul Naţional de Expertiză Medicală şi Recuperare a Capacităţii de Muncă – INEMRCM), ahol a betegnyugdíját megalapozó egészségügyi vizsgálatra került sor, különböző szakorvosokból álló bizottság előtt.
Az érintett páciens, G. E. több éve küzd neuropszichológiai betegségével, és ezek kapcsán eddig minden évben Székelyudvarhelyen vetették alá pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatoknak. Ugyanakkor az udvarhelyi kórházban több más vizsgálaton is átesett, mint például vérkép, szemészeti és szívvizsgálat, mindegyik eredménye megfelelőnek bizonyult. A szóban forgó hölgy nem beszél jól románul. A pszichológusnak és a pszichiátereknek szóba kell állniuk a páciensekkel annak érdekében, hogy komoly szakmai véleményezést tudjanak adni róluk, ezt a betegséget nem lehet megállapítani egy vérvételből vagy egy EKG-vizsgálatból. A bukaresti kórházba való bejelentkezés során G. E. fia még jelen lehetett a recepciónál, és már akkor jelezte a személyzetnek, hogy édesanyja nem beszél jól románul, ami nehézségeket okozhat az említett orvosoknál, ezért szeretne vele tartani, hogy segíthessen a fordításban. Ezt azonban megtagadták tőle, azzal indokolva, hogy a felső emeletekre csak az ott dolgozók és a páciensek léphetnek be. Csupán egy telefonszámot kapott a neurológiai osztályról, hogy majd délután 2 óra után érdeklődhet.
Amikor G. E. a pszichológus és pszichiáter orvosok elé került, és kiderült, hogy nem beszéli a nyelvüket, elkezdték sértegetni és kioktatni, hogy Romániában él, és ha nem beszél románul akkor mit keres Bukarestben (a páciensnek ezeket sikerült megértenie mindabból, amit mondtak neki). Pánikbeteg és idegrendszer-gyengesége miatt számára egy ilyen helyzet még magyar orvosokkal is nagyon stresszes, nemhogy román nyelven, egyedül, egy olyan környezetben, ahol sértegetik és megtagadják tőle azt, hogy egy olyan személy vele legyen, aki tud fordítani neki. Mivel az orvosok nem tudtak megfelelően elbeszélgetni a pácienssel, így gyorsan átestek a diagnózis kiállításán, és egy általános diagnózist írtak be, valamint megállapították, hogy bár vannak betegségei, de ezekkel nem jogosult a betegnyugdíjra a továbbiakban.
Ezen szakorvosi véleményt 30 napig lehetett megfellebbezni az adott intézménynél, ez meg is történt a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat segítségével. Ugyanakkor Szolgálatunk feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, kifogásolva az orvosi bizottság diszkriminatív magatartását.
A fellebbezést követően, G. E. újra behívót kapott a bukaresti Országos Orvosi Szakértői és Munkaképesség-helyreállítási Intézetbe, és mivel a fordítóra vonatkozó kérésüket teljesen mellőzték, ezért G. E. fia felhívta az intézményt, és rákérdezett, hogy lesz-e lehetősége édesanyjának az orvosi bizottság előtt fordítóval megjelenni. Az intézmény alkalmazottja ismét hangsúlyozta, hogy Romániában tudni kell románul, majd ezt követően tájékoztatta, hogy a helyszínen a bizottság eldönti majd a fordításra való lehetőség kérdését.
A kép illusztráció. Fotó: Pixabay.com