Ahogyan a korábbi hírlevelünkben is felhívtuk a figyelmet a nagyváradi premontrei apát kilakoltatásának ügyére, az azóta bekövetkezett fejlemények tovább erősítik annak súlyát, és még egyértelműbben arra mutatnak rá, hogy az ügy nem pusztán egy jogvita, hanem a jogállami garanciák érvényesülésének és a történelmi egyházi közösségek tényleges védelmének kérdése is.
Mint ismeretes, a nagyváradi premontrei rendház ügye az elmúlt időszakban komoly közéleti és egyházi visszhangot váltott ki. A hatóságok korábban egy jogerős döntésre és közérdekű beruházásra hivatkozva kezdeményezték a rend apátjának kilakoltatását, ami jelentős aggodalmat keltett a történelmi egyházi közösségek jogi biztonságával kapcsolatban. A konfliktus középpontjában az áll, hogy az önkormányzat a rendházat és az iskolaépületet is a város tulajdonának tekinti, és ezt az álláspontot az ingatlanok európai uniós forrásból tervezett felújításával kívánja megerősíteni.
A nagyváradi bíróság január 29-én az önkormányzat kérésére döntött Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatásáról. Az önkormányzat már tavaly májusban felszólította az apátot a premontrei rendház elhagyására, arra hivatkozva, hogy egy korábbi bírósági ítélet értelmében az ingatlan, az egykori premontrei gimnázium, a jelenlegi Mihai Eminescu Főgimnázium épületével együtt a város tulajdonát képezi, és felújítását tervezik.
Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, a városvezetés bírósághoz fordult, amely elrendelte a kilakoltatást. A döntés végrehajtható volt annak ellenére is, hogy az ítélet nem jogerős, az apát ugyanis fellebbezést nyújtott be.
Az ügy különösen nagy felháborodást váltott ki azt követően, hogy szerdán hajnalban a nagyváradi önkormányzat képviselői falbontással jutottak be a premontrei rendház önkormányzat által saját tulajdonának tekintett helyiségeibe. A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság tájékoztatása szerint hajnal öt órakor az önkormányzat ingatlanügyi osztályának helyettes vezetője és munkatársai az egykori premontrei gimnázium, a mai Mihai Eminescu Főgimnázium felőli fal áttörésével kezdték meg a helyiségek kiürítését.
A közösségi médiában megjelent felvételek szerint Fejes Rudolf Anzelm apát a helyszínen rendőrökkel vitázott. Elmondása alapján ő értesítette a rendőrséget, miután a hajnali zajokra ébredt, és nem kapott előzetes tájékoztatást az intézkedésről. A rendőrség ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a jogvita hosszabb ideje tart, és az önkormányzat korábban jelezte birtokbavételi szándékát.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat mélységes felháborodással és határozottan elítéli a szerda hajnali beavatkozást, mivel az az épület falának áttörésével, előzetes megfelelő tájékoztatás és kellő körültekintés nélkül történt, súlyosan sértve az eljárás arányosságának és a jogállami intézkedés rendjének alapvető követelményeit.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a nagyváradi premontrei rendház kiürítésével kapcsolatos intézkedésre reagálva fejtette ki álláspontját. Úgy fogalmazott: “A hajnalban, falbontással végrehajtott behatolás sérti a magyar közösség biztonságérzetét, és teljesen elfogadhatatlan, hogy az önkormányzat emberei hajnalban, titokban, falat áttörve hatoltak be egy történelmi egyház intézményének épületébe. Nem viselkedhet egyetlen önkormányzat sem úgy, mint a tolvajok éjnek idején!”
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség továbbra is kompromisszumos megoldást javasol, ugyanakkor ehhez minden érintett fél együttműködésére szükség van. Ezzel kapcsolatosan Kelemen Hunor felidézte az önkormányzat által korábban felajánlott kompromisszumos megoldást a premontrei rend számára, amely szerint „Az önkormányzat korábban javasolt megállapodása ugyanis a jelenleg is használt ingatlanrészekre vonatkozóan részbeni tulajdonba adást, használati jog biztosítását, felújítást, valamint új ingatlanrész építésének lehetőségét is magában foglalná”. Kiemelte, hogy az önkormányzatnak még a számára kedvező bírósági döntések birtokában is higgadtan és a közösségi következményeket mérlegelve kell eljárnia.
Kelemen Hunor bejegyzéséhez csatolta az RMDSZ Bihar megyei szervezetének korábbi állásfoglalását is, amelyben a szervezet elfogadhatatlannak nevezte, hogy hatóságok karhatalmi erő kíséretében lépjenek be templomba, még bírósági végzés alapján is.
Az állásfoglalásban az RMDSZ Bihar megyei szervezete arra is rámutatott, hogy az RMDSZ és jogi képviselői „az elmúlt 36 évben soha nem kaptak megbízatást” a nagyváradi premontrei rendtől ingatlanügyeinek jogi képviseletére. Hozzátették, hogy a rend által megbízott jogi képviselők jó szándékát nem vitatják, ugyanakkor tudomásuk szerint a most érintett ingatlan ügyében a bírósági eljárások jogerős, a rend számára kedvezőtlen döntéssel zárultak. A szervezet szerint a helyzet rendezésének továbbra is a párbeszéd és a jogi realitások figyelembevétele lehet az alapja.
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője kifejtette, hogy: “Szolgálatunk az elmúlt időszakban tartotta a kapcsolatot az apát nevében eljáró jogásszal, és igyekeztünk az ügyet részleteiben megismerni, annak érdekében, hogy amennyiben van jogi megoldás az ügyre, abban segíteni tudjunk. Sajnos ezidő szerint nem ismerjük pontosan az ügy iratait, csak azok az információk állnak rendelkezésünkre, amelyek a szélesebb nyilvánosság előtt megjelentek. Fontosnak tartjuk, hogy az ügy részleteiről ne csak a sajtóból lehessen értesülni, hanem a konkrét jogi dokumentumokból. Mindazonáltal az önkormányzat eljárását elfogadhatatlannak és felháborítónak tartom, őszintén szólva nem láttam ugyanezt a buzgóságot a hatóságok részéről az Úz-völgyében kihelyezett keresztek eltávolításával kapcsolatosan.”