Egy román állampolgár letépte a magyar zászlót a nándorfehérvári diadal emlékére állított emlékkőről.
Áttörték a kerítést a brassói szurkolók, az öltözőbe menekültek a Székelyudvarhelyi FC játékosai
A szombat délutáni meccsnek komoly tétje volt a felsőházban, hiszen az udvarhelyiek négy pontos előnnyel érkeztek Brassóba, és egy győzelemmel még nagyobbá tették volna a két csapat közti különbséget a táblázaton, a hazaiak egyértelmű célja pedig a zárkózás volt.
Ennek tudatában keményen kezdtek a brassóiak, rögtön beszorították az SZFC-t, ám fölényüket nem tudták helyzetté alakítani. A vendégek elég hamar kiegyenlítették a csatát, ez pedig nem tetszett a brassóiaknak, egyre durvábban kezdtek játszani. Az első áldozat Györgyi volt, aki orvosi ápolásra is szorult, ám szerencsére tudta folytatni a játékot.
A félidő közepén Simó ellen is keményen szabálytalankodtak a félpályánál, történt egy kis kakaskodás, össze is futott a két csapat, szerencsére a játékvezető hamar rendet teremtett és egy-egy sárga lap kiosztásával lehűtötte a kedélyeket.
Nyílt magyarellenesség minden szinten: mi a megoldás?
Intézményesült a magyarellenesség Romániában: a szélsőséges pártok bekerültek az ország parlamentjébe, több politikust a sovinizmus juttatott be a törvényhozásba, és így az a politikai fórumokon már teljesen elfogadottá vált, szögezte le a Maszol megkeresésére Benkő Erika.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója kifejtette, szociológiai jelenség, hogy ha a magyarellenesség nem kap helyet a politikában, mert nincsenek szélsőséges pártok a parlamentben, visszaszorul a médiában, akkor lecsapódik például a sportban a lelátókon, ezek a megnyilvánulások jelentik a szelepet a kitörésére.
Ugyanakkor teljesen más a tömegsport „nacionalizmusa”, ott a szurkolók, tulajdonképpen a huligánok nyilvánulnak meg, a társadalomnak az a szelete, amely kevésbé „finomkodó”. Viszont, amikor a magyarellenesség jelen van az ország parlamentjében, a közbeszédben, a médiában, már nincs szükség arra, hogy lecsapódjon ebben a közegben.
Vehemensen ellenzi Hargita megye címerjavaslatát a román egyesület – hiányolja a román szimbólumokat
Nem tetszik nekik, és hiányolják a román közösség jelenlétére utaló jelképeket, ezért határozottan ellenzik Hargita megye címerének elfogadását, közölte pénteken kiadott közleményében a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Polgári Fóruma. Megkeresésünkre Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke leszögezte, a címerről zajlik a közmeghallgatás, ezután szavaz majd a tervezetről a közgyűlés.
A román egyesület szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, határozottan ellenzik Hargita Megye Tanácsának ismételt kísérletét, hogy „sietve és kapkodva elfogadja a megye címerét‟. Hozzáteszik, ez egy újabb kísérlet az elmúlt 15 év elutasított próbálkozásainak hosszú sorában.
Sztrókos ellátása közben követelte a mentős, ne beszéljenek magyarul
Mentőigazgató: még ezen a héten kivizsgáljuk az ügyet
Megdöbbentő esetről számolt be lapunknak egy kolozsvári hölgy: február másodikán, hívnia kellett az 112-es sürgősségi számot, ugyanis édesanyja barátja nagyon rosszul érezte magát.
– Vasárnap édesanyám barátja rosszul lett, hívnom kellett a mentőt, ugyanis az értési és beszélési nehézségekkel küszködő 68 éves férfi n sztrókra utaló tünetek jelentkeztek. A mentőszolgálat munkatársainak a helyszínre érkezését követően rendkívül felháborító dolog történt. Anyanyelvén, azaz magyarul próbáltam megnyugtatni az idős férfi t, hogy itt vannak a mentőszolgálat munkatársai, az orvos gondozásba veszi, s minden rendben lesz. Egyértelmű volt, hogy csak hozzá szólok, vele beszélek, őt nyugtatom. A román nemzetiségű mentőorvos azonnal rám szólt, hogy beszéljek románul. A helyzetre való tekintettel nem akartam reagálni, hagytam, hogy végezze a dolgát – mesélte lapunknak Sz. Cs., aki azt kérte, a kitettség miatt csupán a család- és keresztneve iniciáléit használjuk.