Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek, és „etnikai alapú szegregációt‟ jelentenének. A szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Diana Șoșoacă egyenesen azt állította: a székelyek nem is magyarok, csupán elmagyarosították őket, és Magyarországra küldte mindazokat, akik nem érzik jól magukat Romániában.
Amint az várható volt, a csütörtöki képviselőházi elutasítást követően pénteken döntő kamaraként a bukaresti szenátus is elutasította Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.
A hibrid formátumban megtartott ülésen a román szenátorok egyöntetűen elutasítóan nyilatkoztak a magyar önrendelkezési törekvések kapcsán, és alkotmányellenesnek nevezték azokat.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviseletében felszólaló Titus Corlăţean volt külügyminiszter Marcel Ciolacu pártelnök-miniszterelnök szavait idézve „toxikusnak‟ és alkotmányellenesnek nevezte a tervezeteket, amelyek szerinte a vonatkozó kisebbségi egyezményekkel is ellentétes.
A politikus – akinek magyarellenessége közismert, az ő nevéhez fűződik a trianoni diktátum aláírása évfordulójának hivatalos romániai ünnepnappá nyilvánítását rögzítő törvény – elutasította a kollektív jogok elvét, és szélsőségesnek nevezte a tervezeteket benyújtó Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), amelynek képviselői az RMDSZ listáján jutottak be a parlamentbe.
Megjegyezte: az ország közigazgatási reformja kapcsán valóban szükséges új régiók kialakítása, de nem „etnikai alapon‟.
A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről Claudiu Târziu a PSD és az RMDSZ által játszott „rossz színjátéknak‟ nevezte a tervezeteket, amelyek célja, hogy legitimitást szerezzenek a saját szavazótáboruk előtt – előbbi a „hazafiasságát‟ bizonyítaná, utóbbi szerinte „revizionista‟ és „románellenes‟ módon viselkedik, mivel ezt várják tőle a szavazói.
A magyargyűlölő párt politikusa szerint a három tervezet „hármas támadás‟ a román nemzetállam, valamint a székely és a magyar közösség ellen, mivel láthatatlan határokkal „etnikai alapon szegregálná‟ őket; így nem férnének hozzá az ország munkaerőpiacához.
Emellett a „társadalmi harmónia‟ elleni támadásnak is minősítette a tervezetet, mivel szerinte Románia „a legtöbb‟ jogot biztosítja a nemzeti kisebbségeknek, ennek nyomán szerinte a tervezetek konfliktusokhoz vezetnének – hogy ezt milyen logika alapján jelentette ki, arra nem szolgált magyarázattal.
A szélsőséges párt részéről olyan szenátor is akadt, aki a javaslatokat „a magyar revizionizmus‟ megnyilvánulásának nevezte.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevében felszólaló Remus Negoi szerint „nem valós témáról‟ van szó, és bár ő is a közigazgatási reform szükségességét hangoztatta, elvetette, hogy ez etnikai alapon történjen.
A szélsőséges megnyilvánulásairól és botrányairól ismert, ezek miatt még az AUR-ból is kizárt Diana Șoșoacă úgy vélekedett: az „úgynevezett‟ Székelyföld lakóit nem képviselik a tervezetek beterjesztői, akik csak választási megfontolásból nyújtották be a tervezeteket. Úgy vélekedett: a székelyek nem magyarok, csak „elmagyarosították‟ őket, semmi közük sincs a magyarokhoz. Emellett azt állította: a cél az alkotmány módosítása oly módon, hogy a regionalizáció lehetővé tétele érdekében az ország egységét és oszthatatlnaságát kimondó, és az alkotmány szerint nem módosítható cikkely is módosíthatóvá váljon.
A szélsőséges politikus mindezt „államcsíny kísérletének‟ nevezte. Șoșoacă – aki a román alkotmány magyar nyelvű kiadását lobogtatva nevezte alkotmányellenesnek a kezdeményezést – egyúttal Magyarországra küldte azokat a magyarokat, akiknek „nem tetszik az élet Romániában‟.
Egy másik felszólalásában hálátlannak nevezte a magyarokat, amiért nem köszönik meg Budapest románok általi „felszabadítását‟, és kijelentette: feljelenti a beterjesztőket, illetve az összes RMDSZ-es politikust.
Egyúttal azzal fenyegette meg a magyarokat, Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin köztársasági elnököt konkrétan is megnevezve, hogy a románok – hasonlóan az 1919-es megszálláshoz – ismét „kiakasztják a bocskoraikat a magyar parlamentre‟.
Ezen kijelentését a kisebbik kormánypárt Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Daniel Fenechiu elutasította, és bocsánatot kért miatta, ugyanakkor a tervezetek kapcsán az alkotmányt idézve kijelentette: Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a PNL nem szavazhatja meg a tervezeteket. Kifejtette, a közigazgatási átszervezés során senki nem állhat a parlament elé az „etnikai alapú regionalizációra‟ vonatkozó tervezettel.
Egyúttal ő is úgy vélekedett, hogy a tervezetek benyújtói kampánymegfontolásból terjesztették be a – szerinte – alkotmányellenes javaslatokat.
A PNL politikusa a kulturális autonómiát is elutasította.
Marcel Vela volt liberális párti belügyminiszter azt állította: hamis témáról van szó, mivel a magyarok minden jogot élveznek Romániában – erre szerinte maga az RMDSZ a példa, amely minisztereket adhatott a román kormányba, ami egyetlen másik kisebbségről sem mondható el.
Az RMDSZ nevében Császár Károly leszögezte: a tervezetek beterjesztői a helyi közösségek helyzetét kívánják rendezni azon régiókban, ahol egy adott kisebbségi közösség többséget alkot. Emlékeztetett: az autonómiára számos európai országban van példa, az RMDSZ pedig minden olyan tervezetet támogat, amely a szubszidiaritás elvét képviseli.
A felszólalásokat követően a szenátorok nagy többséggel szavazták meg a három tervezet elutasítására vonatkozó javaslatokat, csak az RMDSZ honatyái támogatták az autonómiajavaslatokat.
Mint arról beszámoltunk, a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (zeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
Mint megírtuk, a csütörtöki képviselőházi vitán a szónokok az ország területi integritását kimondó román alkotmányra hivatkozva nevezték az alaptörvénnyel ellentétesnek a statútumokat, sőt annak jogát is elvitatták a magyar nemzetiségű képviselőktől, hogy hasonló előterjesztésekkel éljenek. Egy román honatya bűnvádi feljelentéssel is megfenyegette Zakariásékat.
(Forrás: kronikaonline.ro; fotó: videófelvétel)