A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője. Valeriu Munteanu leplezetlen örömének adott hangot annak kapcsán, hogy immár milyen kevés magyar él Kolozsváron.
„Kolozsvár – román város‟. Ezt vonta le legfontosabb következtetésként kincses városi látogatása során a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyája. Valeriu Munteanu a napokban kereste fel Kolozsvárt, és közösségi oldalán posztolt bejegyzést szentelt a vizitnek. Az ellenzéki alakulat parlamenti képviselője felidézi, hogy a kincses város lakosságának összetétele az 1910-es népszámlálás adatai alapján a következő volt: 85 százalékban magyarok, 12 százalékban pedig románok lakták.
Ennek kapcsán a politikus úgy fogalmaz, hogy annak idején a város „osztrák-magyar uralom alatt állt‟, és megemlíti, hogy a neve „Kolozsvar‟ volt (ékezet nélkül). Valeriu Munteanu azzal folytatja, hogy „több mint egy évszázadnyi történelem, munka és nemzeti önérvényesítés‟ után a 2021-es népszámlálás adatai arról tanúskodnak, hogy Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetétele a száz évvel ezelőtti állapotok „tükörképét‟ mutatja. Vagyis a város lakosságának 85 százaléka román, 12 százaléka pedig magyar nemzetiségű.
(A 2021-ben rendezett cenzus alapján a 286 598 lélekszámú Kolozsvár lakosának 12 százaléka, 33 603 polgár vallotta magát magyarnak, ugyanakkor mintegy 45 ezer polgár nem foglalt állást nemzetiségi hovatartozásáról). „A mai Kolozsvár Románia egyik legnagyobb akadémiai, kulturális és gazdasági bástyája. Ami román, az nem vész el‟ – írta közösségi oldalán az AUR képviselője.
A politikus egyébként a bejegyzéshez csatolt fényképen román trikolórral pózol Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) fejedelem lovasszobra előtt a Széchenyi téren.
A 45 éves Valeriu Munteanuról azt kell tudni, hogy a Moldovai Köztársaságban született, és a közelmúltig még szülőhazájában politizált. A jogász végzettségű Munteanu 2007 és 2009 között szülőfaluja, Floreni település polgármestereként, 2009 és 2015 között parlamenti képviselőként tevékenykedett a moldovai Liberális Párt színeiben, ugyanakkor 2015 júliusától 2017 májusáig a környezetvédelmi minisztériumot irányította a chișinăui kormányban.
A Besszarábia és Románia egyesüléséért síkra szálló politikus 2020-ban országot és politikai alakulatot váltott, 2022-ben megválasztották a George Simion vezette AUR alelnökének, majd a 2024-es parlamenti választáson képviselői mandátumhoz jutott a szélsőjobb párt Dâmbovița megyei listáján. A bukaresti alsóház jogi bizottságának alelnöke, továbbá a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti kétoldalú parlamenti kapcsolatokat és az európai integrációs folyamatokat koordináló együttes parlamenti bizottság vezetője. A chișinăui sajtó nagyon sokszor a nemrég banki csalás és sikkasztás miatt 19 év letöltendő börtönbüntetéssel sújtott Vlad Plahotniuc moldovai oligarcha embereként emlegeti Munteanut.
Akinek kolozsvári bejegyzéséhez cikkünk közzétételéig közel ezren szóltak hozzá, magyarok is, de a reakciók túlnyomó többsége románoktól érkezett, és a legtöbben elítélték a politikus állásfoglalását. Sokan tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy a Funar-korszak lecsengésével Kolozsvár nem kér a gyűlöletkeltésből, a nemzetiségek közötti feszültségek gerjesztéséből. Felhívták a figyelmét, hogy Kolozsvár többek között az Osztrák-Magyar Monarchia idején vált, épült ki európai rangú várossá. Megint mások megjegyezték: a kincses város nemzetiségi összetétele éppen a kommunizmus idején végrehajtott asszimiláció, a románság masszív és szisztematikus betelepítése nyomán változott meg radikálisan. Vagyis hogy Munteanu tulajdonképpen az erőszakos lakosságcsere eszméjét magasztalja.
(Forrás: kronikaonline.ro)