Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, mert
hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a koronavírus legyőzése érdekében indított
oltáskampány nem zajlik magyar nyelven is.
A szolgálat felé ugyanakkor magyar anyanyelvű emberek jelezték, hogy az oltásközpontokban
csakis román nyelvű formanyomtatványok vannak, melyeket mindenkinek ki kell töltenie, és
amelyek értelmezéséhez bonyolult orvosi nyelvezet ismerete szükséges. Ezen űrlapoknak a
szerepe, hogy az oltásra kerülő személy beszámoljon esetleges korábbi betegségeiről, valamint
arról, hogy milyen gyógyszereket szed.
A szolgálat múlt héten levélben fordult Raed Arafat államtitkárhoz és határozottan kérte, hogy a
hatékony és pontos tájékoztatás érdekében legyen magyar nyelvű oltáskampány is. A szolgálat
email címére tegnap érkezett válasz az Oltáskampányt Koordináló Országos Bizottságtól, melyben
kifejtik, hogy az oltással kapcsolatos információkat megjelenítő honlapon az adatok elérhetők
angol nyelven is, holott a szolgálat kimondottan a magyar nyelvű lakosság pontos és hivatalos
tájékoztatását kérte.
Benkő Erika, a szolgálat elnöke megdöbbenésének adott hangot a válasszal kapcsolatban,
mondván, „a cinizmus magasfokának tartom, hogy Romániában angol nyelven lehet az embereket
az oltásról tájékoztatni, magyarul viszont nem. Ez különösen súlyos dolog abban a tekintetben,
hogy az oltáskampány első fázisában a 65 éven felüliek a kedvezményezettek és ők az a
korcsoport, akik önhibájukon kívül nem tudtak jól megtanulni románul. Mégis milyen üzenet ez az
erdélyi magyarság számára?”
Az Oltáskampányt Koordináló Bizottság ugyanakkor mellékelt egy levelet is, melyben kifejti, az
alkotmány 13-dik cikkelyére hivatkozva, hogy Románia hivatalos nyelve a román, valamint, hogy a
magyar nyelvű tájékoztatás a helyi hatóságok szerepkörébe tartozik, és azok az anyagok, melyeket
az oltással kapcsolatosan elküldenek, „szerkeszthető formátumban vannak küldve és ennélfogva
ezek lefordíthatók”. A Bizottság véleménye szerint a helyi hatóságok rendelkeznek törvényes
alappal és megfelelő személyzettel ahhoz, hogy a fordításokat elvégezzék.
A jogvédelmi szolgálat elfogadhatatlannak tartja, hogy az oltáskampány kellős közepén még
mindig nincsenek hivatalos magyar nyelvű tájékoztató anyagok és azt is kimondottan
problémásnak tartja, hogy az oltásközpontokban a formanyomtatványok kizárólag román
nyelvűek. „Éppen ezért a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulunk és a helyi hatóságokat is
felkérjük, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a magyar anyanyelvű emberek
pontosan tájékozódhassanak erről a kimondottan fontos kérdésről, már csak azért is, mert
rengeteg téveszme forog az emberek körében az oltással kapcsolatban” – fogalmazott Benkő Erika.
Hozzátette, tudomása van arról, hogy vannak országok, például Norvégia, ahol az ország hivatalos
nyelve és az angol nyelv mellett a vendégmunkások anyanyelvén is tájékoztatják az embereket,
pontosan azért, mert biztosak akarnak lenni abban, hogy az emberek meg is értik, miről van szó.
„Ehhez képest nálunk a kormány semmibe veszi egy 1,3 milliós közösség nyelvi jogait” tette hozzá
Benkő.
A szolgálat további megkeresésekkel fordul az Oltáskampányt Koordináló Bizottság felé, valamint
azokhoz a helyi hatóságokhoz, melyek az oltáskampányért felelősek, így a Kovászna megyei
prefektúrához is. „Emlékeztetjük őket az Európa Tanács erre vonatkozó ajánlására, melyben a
tagországoknak határozottan azt ajánlja, hogy anyanyelvükön tájékoztassák a nyelvi
kisebbségeket. Azt gondolom, hogy a nyelvi jogok betartása nem valamiféle fényűzés, hanem jelen
pillanatban jelentős szerepe van abban, hogy a fontos társadalmi kérdésekkel kapcsolatos
disszemináció valóban eredményes legyen a nyelvi és kulturális közösségek tagjai között is.”