Ismét bírósághoz fordult Csíkszentmárton: „vonalhúzást‟ kérnek Hargita és Bákó megye között. Újabb bírósági per indul, melynek Úzvölgye a „tétje‟: a székelyföldiek egyértelműsítenék, az érintett területen pontosan hol húzódik a határ Hargita és Bákó megye között.
Bíróságtól kéri Csíkszentmárton a község és Dormánfalva, ezzel együtt pedig a Hargita és Bákó megye közötti határ megállapítását. Az 1968-ban bevezetett, az ország közigazgatási felosztásáról rendelkező törvény szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része, ezt szeretnék érvényesíteni a határ kijelölésével.
Az 1998-ban elvégzett kataszteri felmérések során történt mulasztás kiélezte a Csíkszentmárton és Dormánfalva, ezzel együtt Hargita és Bákó megye közötti, akkor már 40 éve fennálló határvitát – mutat rá a Csíkszentmárton által benyújtott kereset, amelynek másolatát a Hargita megyei törvényszék bocsátotta rendelkezésünkre. A kikért dokumentum szerint, noha a két település közigazgatási kiterjedése egyértelmű, hivatalosan nem állapították meg a határt közöttük, mivel Úzvölgye település hovatartozásáról nem született megegyezés. A kereset kitér arra is, hogy a törvény szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része: erről egyrészt az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény, másrészt egy ennél korábbi, szintén 1968-as minisztertanácsi határozat is rendelkezik. Csíkszentmárton ugyanakkor az 1906-ban készült, az „Úz egész patakától a tábláig‟, illetve „Úz vize a IV. határ között‟ területek telekkönyveivel is igazolni tudja ezek hovatartozását.
A bíróságon iktatott dokumentum szerint 1998-ban megkezdődött Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérése, utóbbi a Hargita megyei telekkönyvi hivatal megbízásából, a feladatfüzetből viszont kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel. Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be, a hibát a hivatal is elismerte, azzal magyarázva, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését. „A hibás dokumentációnak, amelyet a telekkönyvi hivatal figyelembe vett, és amelyre Dormánfalva is hivatkozik, nincs jogi értéke‟ – hívja fel a figyelmet a felperes.
A két közigazgatási egység határának megállapítása érdekében 2006-ban Hargita és Bákó megye prefektusi hivatalai bizottságot alakítottak, de előrelépés sem akkor, sem később nem történt, a Hargita Megyei Tanács is eredménytelenül kérte a prefektusi hivatalt bírósági eljárás indítására – emlékeztetnek a keresetlevélben, megemlítve, hogy a prefektusi hivatalok által kijelölt újabb bizottság tavaly nyáron is eredménytelenül tárgyalt. A csíkszentmártoniak kitérnek arra is, hogy 2007-ben a község saját köztulajdonának leltárába vette az úzvölgyi haditemető területét, és ezt a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősítette. Mint ismeretes, ez utóbbi lépést Dormánfalva bíróságon támadta meg, de első fokon a pert elveszítette. „Úzvölgye település határát meg kellene húzni, mert ez most a levegőben van‟ – érzékeltette a helyzetet Gergely András. Csíkszentmárton polgármestere szerint ők szerették volna ezt elkerülni, mert a határ megállapítására békésebb megoldás is létezik megegyezés alapján, de mivel ez nem működik, kénytelenek perelni. Hozzátette, a határ helyzete tiszta és világos kellene hogy legyen, de egyeseknek nem az.
Az úzvölgyi katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása miatt több per van folyamatban, miután Dormánfalva egy évvel ezelőtt önkényesen román parcellát alakított ki, emlékművet és betonkereszteket állíttatott a Csíkszentmárton által gondozott sírkertben. Az emlékművet tavaly júniusban ortodox szertartás során felszentelték, miután több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe.
(Forrás: Krónika)