Erdély kiárusításával vádolta az államfő a PSD-t és az RMDSZ-t

Magyarellenes támadásra ragadtatta magát tegnap Klaus Johannis államfő, azzal vádolva az ellenzéki PSD-t, hogy „el akarja adni Erdélyt a magyaroknak‟. Az elnöki állásfoglalás után a szená­tus elutasította a székelyföldi autonómiastatútumot.

A kilencvenes évek nacionalista diskurzusát idéző, durván magyarellenes kirohanást intézett tegnap Klaus Johannis annak kapcsán, hogy a román képviselőház a napokban hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító törvénytervezetet. „Jó napot kívánok, PSD‟ – kezdte magyar nyelven mindössze kétperces sajtónyilatkozatát a román államelnök a Cotroceni-palotában. Johannis élesen kifakadt az ellenzéki Szociáldemokrata Pártra (PSD) az autonómiastatútum kapcsán, kijelentve: miközben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormány a világjárvánnyal küzd, a PSD szerinte „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy a magyaroknak adja Erdélyt‟. Szerinte a PSD hathatós támogatást nyújtott az RMDSZ-nek, hogy vita nélkül átmenjen az alsóházon a javaslat. „Hihetetlen, kedves románok, mi történik Románia parlamentjében. Miközben jómagam, a kormány és a többi hatóság az emberek életéért küzdünk, azért harcolunk, hogy szabaduljunk meg ettől a járványtól, a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy a magyaroknak adja Erdélyt. Jó napot, Ciolacu (itt az elnök ismét magyar nyelven köszönt – szerk. megj.), vajon mit ígért a budapesti vezető, Orbán Viktor ezért a megegyezésért cserébe?‟ – intézett kérdést az államelnök Marcel Ciolacuhoz, a PSD elnökéhez. Johannis „mérgezőnek‟ nevezte a parlament ellenzéki többségét, és leszögezte: amíg ő Románia elnöke, „nem fog létezni‟ a Székelyföld számára autonómiát biztosító jogszabály.

Elítélték az elnök vadnacionalizmusát

Marcel Ciolacu alávaló megnyilvánulásnak minősítette Johannis nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben. Felidézte, az államfő cinkosként hallgatott, amikor néhány nappal ezelőtt „bemocskolták Románia nagykövetét Budapesten‟. A PSD vezetője úgy vélte: az államfő annak ellenére tette a „románellenes, demokráciaellenes kirohanását‟, hogy tudta: a PSD is ellenzi Székelyföld autonómiáját. Kelemen Hunor államfőhöz méltatlan, hisztérikus és ideges megnyilvánulásnak nevezte Johannis kirohanását. Az RMDSZ elnöke közösségi oldalán posztolt bejegyzésében úgy vélekedett, a román államelnök „tipikusan PRM-es (az egykori szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt – szerk. megj.), erőszakos és veszélyes üzenetet fogalmazott meg: a magyarok el akarják venni Erdélyt‟. „Az elmúlt 30 évben precedens nélküli eseménynek voltunk tanúi ma: a Cotroceni-palota mikrofonjától otromba módon félretájékoztatnak, és a magyarok ellen uszítanak. Az RMDSZ határozottan visszautasítja ezt a fajta diskurzust, valamint a gyűlöletkeltés minden fajtáját‟ – közölte Kelemen. Az RMDSZ elnöke hozzátette: az államelnöknek bocsánatot kell kérnie „veszélyes kisiklásáért‟.

Robert Cazanciuc, a felsőház szociáldemokrata ügyvivő elnöke egyébként még Johannis színre lépése előtt összehívta a szenátus plénumának rendkívüli ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az autonómia­statútum megvitatása. A döntésho­zó kamaraként eljáró szenátus aztán a név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében megerősítette a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést; az autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta. A szenátorok egy része jelen volt a plénum ülésén, ők a mikrofonhoz lépve nyilvánították ki opciójukat, a felsőház többi tagját telefonon hívták fel, és így éltek szavazati jogukkal. Többen a telefonos bejelentkezéskor is kommentárt fűztek a döntésük alátámasztására, például olyanokat, hogy „Románia nem eladó‟. Mások alkotmányellenes, aberráns, elrugaszkodott, szélsőséges kezdeményezésnek nevezték a törvénytervezetet.

Tăriceanu szerint az államfőnek tisztáznia kell a vádat

A román szenátorok, valamint a parlamenti pártok vezérszónokai kivétel nélkül elutasították a Székelyföld számára területi önrendelkezést előíró törvénykezdeményezést. Ugyanakkor az ellenzéki honatyák hevesen bírálták Johannis néhány órával korábbi kirohanását is, megállapítva, az elnök árt a romániai etnikumközi kapcsolatoknak, a nemzetiségek közötti békés együttélésnek. Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő, az ellenzéki Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke felszólította az államfőt, álljon a parlament elé, és bizonyítsa be, hogy a PSD titkos megállapodást kötött egy idegen hatalommal arról, hogy lemond az ország területének egy részéről, ellenkező esetben le kell mondania.

A képviselőház április 23-án fogadta el hallgatólagosan a Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét. A román alkotmány értelmében a törvénytervezetekről a parlament először megkeresett kamarája 45 napon belül dönt, ha pedig nem bocsátják szavazásra az előterjesztést, a határ­idő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához. A törvénytervezetet az RMDSZ listáján mandátumot szerzett, korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József képviselő nyújtotta be tavaly decemberben. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az alsóházi hallgatólagos elfogadást kommentálva megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több, néhány honatya a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott.

(Forrás: Krónika)

Kommentek