A szombati FK Csíkszereda – Universitatea Kolozsvár labdarúgó-mérkőzést követően, hazafele tartó U-szurkolók több helyszínen is székely zászlókat rongáltak meg. Az incidensek Énlakán, Kőrispatakon és Csekefalván történtek, ahol a közösségi beszámolók szerint az elkövetők magántulajdonon elhelyezett zászlókat téptek le, szaggattak szét, vagy dobtak a földre. A szemtanúk szerint a rongálók kolozsvári rendszámú autóval közlekedtek, román nyelven beszéltek, és több háznál is megálltak, hogy meggyalázzák a kihelyezett székely jelképeket.
Az ilyen cselekmények, legyen szó szimbólumok meggyalázásáról, rongálásról vagy gyűlöletkeltő motivációval elkövetett atrocitásról, nem egyszerűen magántulajdon elleni támadások, hanem súlyos társadalmi feszültséget gerjesztő erőszakos cselekedetek is, amelyek veszélyeztetik a közösségek közötti békét, a kisebbségek jogbiztonságát, és az egyének méltóságát is.
Ezért a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentést tett az illetékes hatóságoknál az ügyben, kérve a gyors, alapos nyomozást, az elkövetők azonosítását és szankcionálását. Ezzel egyidejűleg elítéljük az efféle cselekményeket, amelyek semmiféle politikai sérelemmel vagy sportszimpátiával nem igazolhatók, és amelyektől minden demokratikus társadalomnak el kell határolódnia.
A székely zászló, a nemzeti jelképek, és más szimbólumok olyan közösségi értékek hordozói, amelyek nemcsak múltunkra, hanem identitásunkra is utalnak. Ezeket a közösségek joggal tekintik kifejezésnek, önazonosságuk megnyilvánulásának, és a pusztításuk nem csupán anyagi kár, hanem erkölcsi sérelem is. A jogállam feladata, hogy ilyen esetekben hiteles választ adjon, és biztosítsa, hogy senkit ne lehessen büntetlenül félelemmel kényszeríteni arra, hogy ne viselje, ne helyezze el vagy ne mutassa meg jelképeit.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat határozottan kiáll a közösségi szimbólumok védelme mellett, és következetesen fellép minden olyan megnyilvánulással szemben, amely a magyar közösség megfélemlítésére vagy megalázására irányul.
Szolgálatunk vezetője, Benkő Erika az eset kapcsán kiemelte: “Ezek az esetek elsősorban azért fordulnak elő, mert a román történelemoktatás még mindig a Ceausescu féle nacionálkommunista szemléletet tükrözi, miszerint itt a magyarok csak betolakodók, s az “igazi” őslakosok a dákorománok leszármazottai, akiket a magyar “grófok” sanyargattak évszázadokon át. A román hivatalos történelemkurzus egyszerűen a nemzetépítés folyamatát szolgálja, annak is még a nagyon kezdeti fázisát, mely a mítoszalkotási fázis. Ennek az intenzív és agresszív magyargyűlöletnek addig nem lesz vége, amíg a történelemoktatás szemlélete ebben az országban nem változik meg, ugyanis az jelenleg a magyargyűlöletet legitim történelmi reakciónak tartja, s a román nemzeti identitás részeként kezeli. Ezt a jelenséget tehát csakis úgy lehet kezelni, ha a román nemzettudat nem a magyarral szemben épül és a román oktatási rendszer odafigyel arra, hogy ne a történelmi kisebbségek gyűlöletét nevelje bele az elkövetkező generációkba, hanem elismerje ezen kisebbségek több évszázados létét az országban valamint értékként tekintsen rájuk. Láttuk a tavalyi választások alkalmával, hogyan tud félresiklani a szélsőségek felé a rosszul értelmezett történelem. Ezek súlyos kérdések, melyeket össztársadalmi szinten kell kezelni. ”