Miután az ellenzéki pártok megtámadták az új Közigazgatási Törvénykönyvet, ezen a héten Klaus Iohannis államfő is előzetes alkotmányossági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az említett törvénnyel szemben, amely számos, a kisebbségek nyelvi jogait szavatoló előírást is tartalmaz.
Amint azt az előző hírleveleinkben már jeleztük, az új Közigazgatási Törvénykönyv átment a parlamenten és csak a Klaus Iohannis államfő általi kihirdetésre vár(t), aki azonban egy 100 oldalas előzetes normakontroll iránti kérelemben fejezi ki aggodalmát a törvénykönyv egy sor rendelkezésével kapcsolatban. Többek között, az államfő a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó előírások alkotmányosságát is megkérdőjelezi.
Az államfő az olyan nyelvi jogok ellen, mint például a kétnyelvű utcanévtáblák, ismételten azzal érvel, hogy Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Európa Tanács Romániának tett javaslataiba rendszeresen belefoglalja a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének fontosságát. Iohannis a törvénykönyv azon előírását is kifogásolja, amely előírja, hogy azon közigazgatási egységben, ahol jelentős számú kisebbség él, a hivatalokban dolgozó alkalmazottaknak a szóban forgó kisebbség nyelvét is beszélniük kell. Továbbá, az új kódex tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely tételesen előírja, hogy amennyiben egy területi-közigazgatási egységben élő kisebbség számaránya nem éri el a 20%-ot, s így a nyelvi jogokra vonatkozó kötelező érvényű rendelkezések nem alkalmazandók, az önkormányzat még akkor is dönthet a két-/többnyelvűség gyakorlatba ültetése mellett, ha a törvényben foglalt kritériumok nem teljesültek. E jogszabályi szintű pontosítás rendkívül fontos volt, ugyanis már hosszú évek óta gyakran felmerülő probléma, hogy a helyi tanácsok nyelvi jogok bővítését célzó határozatait rendre megtámadják a hatóságok, arra hivatkozva, hogy a törvény nem írja elő azokat kötelező érvénnyel.
Az államfő nemcsak a nyelvi jogok kiterjesztésének jogosságát, hanem az eddig elfogadott gyakorlatot is megkérdőjelezi. Indoklásában aggodalmát fejezi ki azon, a magyar kisebbség által nagy számban lakott területeken széles körben elterjedt gyakorlat iránt is, amely szerint a helyi tanácsüléseket a kisebbségek nyelvén is le lehet folytatni, amennyiben a román tanácsosok számára biztosítják a szinkrontolmácsolást. Így az államfő kifogásainak esetleges elfogadása a taláros testület által nemcsak hogy akadályozná a nyelvi jogok kibővítésének folyamatát Romániában, de évtizedekkel vetné vissza.
Az elnök által megfogalmazott kifogásokra reagálva, Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője azt nyilatkozta, hogy a törvénykönyv vitatott rendelkezései „számos Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt, az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt, a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene.”
Elismerve az államfő azon alkotmányos jogát, hogy a törvényhozás által elfogadott törvények ellen alkotmányossági óvást emeljen az Alkotmánybíróságon, a kisebbségek anyanyelvhasználatának szavatolását célzó észszerű pontosítások és kiegészítések ellen támasztott ellenvetéseket nem lehet másként értelmezni Klaus Iohannis részéről, csak úgy, mint a kisebbségek alapvető nyelvi jogai ellen intézett támadás.