A Bukaresti Táblabíróság szerdán kimondott jogerős ítélete értelmében el kell távolítani a piros-fehér-zöld zászlókat a székelyudvarhelyi városháza polgármesteri irodájából, tanácsterméből és valamennyi helyről, ahol az intézményben ki vannak tűzve.
Magyarellenes húzások sora Szatmárpálfalván: az ombodi iskola átnevezésével is etnikai konfliktust szít a liberális polgármester
Szatmárpálfalva község relatív többségben lévő magyarsága tehetetlenül nézi, amint Zenoviu Bontea liberális polgármester sorra hozza meg etnikailag megosztó intézkedéseit annak ellenére, hogy a magyarellenes lépések már a parlament plénuma elé is eljutottak. Az elöljáró legutóbb a Soltész János egykori helyi református lelkészről elnevezett ombodi általános iskolát Ion Barbu matematikus nevére keresztelte át, bár utóbbinak semmi köze a javarészt magyarok lakta településhez. Szilágyi Levente helyi RMDSZ-vezető szerint még a kommunizmusban sem zajlott olyan erőszakos elrománosítás, mint most, Bontea „katonai hírszerzési tapasztalattal a háta mögött” nem könnyű ellenfél.
Ionopot chivanoc: a politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre
Függetlenül attól, hogy képviselőről, szenátorról vagy éppen államelnökről van szó, az alkotmányban lefektetett politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre is. A diszkriminációellenes tanács elnöke szerint ez a legfontosabb tanulsága a Bukaresti Táblabíróság ítéletének, amelyben elutasította Klaus Iohannis óvását a magyarok sértegetése miatt kapott ötezer lejes bírság ellen.
A Bukaresti Táblabíróság elutasította az államelnök óvását az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) határozata ellen, amelyben tavaly május 20-án ötezer lejre bírságolta Klaus Iohannist a magyarságot sértő kijelentései miatt. Az államfő azt állította keresetében, hogy nyilatkozata nem haladta meg a szólásszabadság kereteit, ezért nem sértett törvényt, érvelését azonban a bíróság elutasította.
„Úgy gondolom, hogy a teljes romániai társadalom tanulságokat vonhat le ebből az ügyből‟ – hangsúlyozta a Maszolnak nyilatkozva az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint a bíróság ítélete megerősítette, hogy a szólásszabadságnak a politikai nyilatkozatok esetében is vannak határai, és ha ezeket átlépik a politikusok, és személyek vagy kisebbségi közösségek tagjainak emberi méltóságát sértik, akkor jogilag felelnek.
„A joggyakorlat szempontjából az a fontos, hogy függetlenül attól, hogy képviselőről, szenátorról vagy éppen államelnökről van szó, az alkotmányban lefektetett politikai immunitás nem terjed ki a gyűlöletbeszédre is‟ – magyarázta.
Az ítélet indoklását olvasva világossá válik: az ügyben fel sem merült, hogy az államfő ne sértette volna meg a magyarok méltóságát; a bíróság csupán azt vizsgálta, hogy ezzel legitim célt követett-e Klaus Iohannis. „Olyan gondolatok kommunikálása, amelyek pontosnak, hitelesnek és valósnak mondható közérdekű információkat tartalmaznak‟ – ez lehetett volna egy legitim célja az államfőnek a bíróság szerint. Klaus Iohannis azt is bizonygatta a bíróság előtt, hogy mindössze tájékoztatni akarta a közvéleményt egy közérdekű kérdésben, a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet elfogadásáról.
„Bármilyen törvénytervezet közérdekű kérdés, és arról beszélni kell. Viszont ebben az esetben nem ez volt a cél, hanem az, hogy politikailag kihasználja a magyarokkal szemben meglévő előítéleteket‟ – mutatott rá Asztalos. Hozzátette: ha az elnök célja valóban mindössze a tájékoztatás lett volna is, „akkor sem beszélhetett volna ilyen módon egy közérdekű témáról‟.
Iohannis bizonygatta: nem állt szándékában megsérteni a romániai magyarokat
Ezzel kapcsolatban a bíróság ítélete rámutat: egy politikai nyilatkozat tartalma nem minden esetben tekinthető maradéktalanul kizárólag politikai nyilatkozatnak. Hivatkozik a strasbourgi emberi jogi bíróság joggyakorlatára, amely szerint nem lehet a szólásszabadságra hivatkozni akkor, amikor egy kijelentés formailag politikai nyilatkozat ugyan, de tartalmában uszít vagy mások emberi méltóságát sérti.
A per során Klaus Iohannis hosszasan bizonygatta, hogy nem állt szándékában megsérteni a romániai magyarokat. Felhozta egyebek mellett, hogy az elmúlt években jó kapcsolatot ápolt a közösséggel, több alkalommal is pozitív üzenetet intézett hozzá, valamint a kifogásolt, április 29-i kijelentéseit követően, május 4-én egy újabb nyilatkozatban tisztázta, hogy „nem a magyarokkal volt baja, hanem a politikusokkal, különösen a PSD politikusaival‟.
A bíróság szerint ugyanakkor egy utólagos nyilatkozat nem szüntetheti meg a sértő kijelentések diszkriminatív jellegét, különösen, hogy az államfő nem vonta vissza az előző nyilatkozatát, nem határolódott el „annak sem nyílt, sem burkolt üzenetétől‟. Másfelől az indoklás szerint teljesen mellékes, hogy az elnök szándékosan gázolt-e bele a magyarok emberi méltóságába, hiszen – ahogy arra a CNCD döntése is rámutatott – a törvénysértés már azáltal megvalósult, hogy Iohannis a magyar közösséggel szemben uszító kijelentéseket tett.
A bíróság indoklása szerint a vélemény szabad nyilvánításának határai nem terjedhetnek annyira, hogy beleférjenek olyan kijelentések, „amelyek nyílt vagy burkolt üzenete magában hordozza az emberi méltóság megsértésének veszélyét‟, illetve „alkalmas arra, hogy a magyar kisebbség ellen ellenséges vagy degradáló hangulatot keltsen egy vélt (a valóságban nem létező) vétség, »Erdély eladása« kapcsán‟.
Asztalos fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem ez az első eset, amikor a szólásszabadság és a magyar kisebbség emberi méltóságának védelme közötti viszonyt illetően egy romániai bíróság az utóbbi javára dönt, mit több néhány éve egyre inkább ez a jellemző.
A Bukaresti Táblabíróság ítélete nem jogerős, és a bíróságok portálja szerint az államfő már be is nyújtotta a fellebbezését. Asztalos Csaba azonban reméli, hogy a másodfokon eljáró Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság fenntartja majd az ítélőtábla határozatát. „Mindkét döntés indoklása rendkívül alapos. Nem tudom elképzelni, milyen új indokokat találhat a legfelső bíróság arra, hogy megsemmisítse a döntésünket‟ – mondta a CNCD elnöke.
Ebben a kontextusban Asztalos Csaba emlékeztetett arra, hogy 2014-ben maga az államfő is mélységesen elítélte az ilyen jellegű nyilatkozatokat, „kreténségnek‟ és „elfogadhatatlannak‟ nevezve, hogy „PRM-típusú‟ politikusok Erdély elszakításával riogatnak.
(Forrás: maszol.ro)
Pénzbírság magyarellenességért
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat panasza alapján ötezer lejes bírságot szabott ki az Országos
Diszkriminációellenes Tanács a FC Petrolul Ploiești csapatának a Román Kupa negyeddöntőjén
tanúsított magyarellenesség miatt.
Mint ismeretes 2020. március 4-én a Prahova megyei Ilie Oană Stadionban megtartott mérkőzésen a
Sepsi OSK 1–0 arányban legyőzte a FC Petrolul Ploiești csapatát, így bejutva a Román Kupa
elődöntőjébe. A játszma során a hazai pályán játszó együttes szurkolótábora Magyarország-ellenes
obszcén bekiabálásokkal „bozgorozással” és a „Kifele a magyarokkal az országból” rigmusok
bekiabálásával, valamint öngyújtók és pénzérmék bedobálásával szakították félbe a mérkőzést.
A Tanács a jogvédelmi szolgálatnak a napokban küldött válaszlevelében egyértelmű diszkriminációt
állapított meg az eset kapcsán. Kiemeli, a román szurkolók xenofób megnyilvánulásukkal
megsértették a magyarok emberi méltósághoz való jogát, nyilvánvaló etnikai alapú
megkülönböztetés, rasszizmus történt, amely a diszkrimináció egyik súlyos formája.
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője üdvözli az Országos
Diszkriminációellenes Tanács döntését. „Üdvözlöm a Tanács döntését, bár az összeg mértékét nem
tartom megfelelőnek, hiszen itt egy olyan mérkőzésről beszélünk, amelynek nagy nézettsége volt és a
magyarellenes hangulat az első perctől érzékelhető volt. Ettől függetlenül természetesen fontos a
Tanács fellépése, hiszen a diszkrimináció tényének megállapítása a legfontosabb az ilyen ügyekben,
még ha az összeg szimbolikus is. Ezután is minden esetben megtesszük a megfelelő lépéseket, és
köszönjük a magyar embereknek, hogy folyamatosan megkeresnek bennünket, ha jogsértést
észlelnek” – emelte ki a jogvédelmi szolgálat igazgatója.
Bemutatták a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2020-as éves jelentését
Elkészült a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2020-as éves angol nyelvű jelentése, amelyet több
mint száz nemzetközi emberjogi szervezethez és bukaresti nagykövetségi politikai attaséknak
küldenek el. A kiadvány célja, hogy valós tájékoztatást nyújtson az erdélyi magyarok helyzetéről,
az őket ért jogfosztásokról – számolt be a március 18-i sajtótájékoztatón Benkő Erika, a jogvédelmi
szolgálat vezetője.