A Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológia Egyetem ügye is felkerült az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja strasbourgi záróülésének napirendjére. A magyar tagozat súlyos gondjait bemutató szakemberek és a hozzászóló európai politikusok megengedhetetlennek tartják az anyanyelvi oktatás fokozatos felszámolását.
Az anyanyelvi oktatás támogatásáról hozott elvi döntést az Európai Parlament hagyományos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvek frakcióközi munkacsoportja, amely sajnálattal vette tudomásul a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológia Egyetemen kialakult diszkriminatív helyzetet.
Mivel azonban a kisebbségi intergroupnak csak véleményező szerepe van, a bizottság csupán ajánlásokat tudott megfogalmazni múlt heti strasbourgi záróülésén. Minimális az esélye annak, hogy az egyetem vezetősége ezeket figyelembe vegye, annál is inkább, mivel az ülést megelőzően Leonard Azamfirei rektor 19 oldalas levelet küldött az uniós képviselőknek, amelyben rózsásnak igyekszik lefesteni az intézmény, és különösképpen a magyar tagozat helyzetét. Azamfirei már az első bekezdésben ferdít, elhallgatván, hogy a vásárhelyi egyetemet 1945-ben Mihály király éppen a magyar kisebbségnek hozta létre.
A munkacsoport Tőkés László fideszes EP-képviselő kezdeményezésére tűzte napirendjére a valamikor kizárólag magyar tannyelvű egészségügyi felsőoktatási intézet kálváriáját. Ezt Kincses Előd marosvásárhelyi jogász mutatta be, hangsúlyozván, hogy másodjára áll az EP-képviselők előtt. Először 29 évvel ezelőtt a fekete március néven elhíresült marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérletet mutatta be, amelyet a leitatott és felfegyverezett görgényvölgyi parasztok éppen az orvosi magyar diákjai ellen kezdeményeztek.
A ‘89-es fordulat utáni hetekben a magyar hallgatók az anyanyelvi oktatás visszaállítása érdekében tüntettek, s nagyjából ugyanez a célkitűzésük három évtized elteltével is. Kincses elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológia Egyetem román többségű szenátusa ellen indított perek sorra elbuktak, mivel a bíróság kizárólag az egyetemi autonómiára alapozó védelem álláspontját vette figyelembe. Eközben az oktatási jogszabály úgy fogalmaz, hogy az intézményi autonómia nem sértheti sem az alkotmányt, sem a törvényt. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy egyre csökken a magyar oktatók száma, ami főként az anyanyelvű gyakorlati oktatás tiltásának tudható be.
Ugyanakkor beszélt a szenátus legújabb húzásáról, amellyel az egyetem vezetősége egyszerű fordítókká degradálja a magyar oktatókat, hiszen megtiltotta, hogy saját vizsgatételeket dolgozzanak ki. Azon 29 tanár ellen, aki nem tartotta be a szenátus döntését, a tanintézet vezetősége fegyelmi eljárást indított.
Szintén a megfélemlítés számlájára írja Kincses Előd azt is, hogy neki kellett képviselnie a magyar álláspontot, és egyetlen magyar oktató sem vállalta, hogy bemutassa a magyar tagozat gondjait a hallgatóság előtt.
Mint emlékezetes, néhány évvel ezelőtt Brassai Attila tanár bátorkodott Strasbourgba utazni és kiselőadást tartani, ám véleménynyilvánításáért Leonard Azamfirei vizsgálatot indított ellene, kizáratta az egyetem szenátusából és megfosztotta a doktorátusvezetői jogától. Brassait úgynevezett önplágium miatt az egyetem megbüntette a munkatörvénykönyv áthágásával.
A hagyományos kisebbségek és nemzeti közösségek munkacsoportjának strasbourgi záróülésén felszólaló Josep-Maria Terricabras társelnök arról beszélt, hogy a nyelv védelme lényegében az identitás, a kultúra védelmét jelenti, ezért Európa közös nyelvének nem az angolt nevezte, hanem mindenkinek a saját anyanyelvét és a fordítógépet.
Ugyanakkor az EP kisebbségi munkacsoportjának tagjai nyilatkozatban fogalmazták meg a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében szükséges uniós lépéseket. Sógor Csaba EP-képviselő tájékoztatása szerint a nyilatkozatot aláíró EP-képviselők három beavatkozási területet határoztak meg a kisebbségek európai szintű védelme érdekében. Azt kérjük, hogy jöjjön létre egy egységes keretszabályozás, amelyet nyomon követési mechanizmus is kísér. Szükség lenne ugyanakkor egy olyan európai uniós biztosi tisztség létrehozására, amely kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekért felel, illetve szintén ezzel a hatáskörrel egy konzultatív testület létrehozását is fontosnak gondoljuk az Európai Parlamenten belül – magyarázta az RMDSZ-es képviselő.
(Forrás: szekelyhon.ro)