Ismét megbírságolta Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterét Kovászna, illetve Hargita megye prefektusa a magyar nemzeti ünnepre kitűzött magyar zászlók, szalagok miatt – számoltak be a székelyföldi portálok. Mindezek mellett, a marosvásárhelyi táblabíróság kedden kimondott ítéletében jogerősen elutasította Ráduly Róbertnek, Csíkszereda polgármesterének a fellebbezését, és megállapította, hogy molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében. Az ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg.
Sebastian Cucu, a kormány Kovászna megyei megbízottja kétszer ötezer lejes bírságról állított ki jegyzőkönyvet Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nevére amiatt, hogy március 15-re 32 helyre tétette ki a városban „Magyarország zászlaját‟ anélkül, hogy román zászlót tett volna melléjük – írta internetes oldalán a Háromszék.
A prefektus nyilatkozatban is megerősítette a bírságolás tényét. Megjegyezte: ezúttal csak a sepsiszentgyörgyi polgármestert bírságolta, más települések elöljáróit megkímélte. Antal Árpád a Háromszéknek elmondta, a büntetés megerősíti a Sebastian Cucu prefektus rosszhiszeműségéről kialakított véleményét. Emlékeztetett: a hasonló okból kiszabott tavalyi bírságot első fokon megsemmisítette a bíróság, s jelezte: az idei prefektusi büntetést is bíróságon támadja meg.
A Székelyhon.ro portál közlése szerint Jean-Adrian Andrei Kovászna megyei prefektus hasonló indoklással rótt ki ötezer lejes bírságot Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester nevére. Venczel Attila, Székelyudvarhely jegyzője a portálnak elmondta: Magyarország zászlaja két helyen volt kitűzve a városban azért, mert Németh Szilárd államtitkár személyében magyarországi hivatalosságot fogadtak a nemzeti ünnepen. Ezt leszámítva zászlórudakra tűzött piros, fehér és zöld szalagokkal díszítették ki a várost a magyarság nemzeti ünnepére. A jegyző úgy tudta: Gálfi Árpád is a bírósághoz fordul a bírság érvénytelenítése kérésével.
Pár nappal a nemzeti ünnep előtt mindkét megye prefektusa egy szinte azonos szövegű tájékoztatást juttatott el valamennyi települési önkormányzathoz, melyben a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényeket idézték. Közölték: az 1994/75-ös törvény értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában.‟
A kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői először tavaly bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért. A bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármestere első fokon elvesztette, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. Az elöljárók arra hivatkoztak, hogy a kitűzött jelképek nem azonosak Magyarország hivatalos zászlajával. Többek között ez a hatósági fellépés késztette az RMDSZ-t arra, hogy februári kongresszusán határozatban nyilvánítsa ki: a magyar és a székely zászlót, valamint a magyar és a székely himnuszt nemzeti szimbólumnak tekinti.
A marosvásárhelyi táblabíróság kedden a székelyföldi magyar feliratok és jelképek elleni pereskedésre szakosodott, Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresete nyomán hozott ítéletben megerősítette az első fokú ítéletet, amely arra kötelezte Csíkszereda polgármesterét, hogy távolítsa el a tanácsteremből a Magyarország zászlaját, a székely zászlót és a Csíkszereda címerét ábrázoló (roll up) molinókat.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal 2016 novemberében szintén az ADEC keresete nyomán kellett eltávolítsa a tanácsteremből a magyar, a székely és a városzászlót. Nem sokkal később Ráduly Róbert kihúzható molinókon állította ki a hatóságok által tiltott jelképeket a tanácsteremben.
Az ADEC újabb keresetében úgy értékelte, hogy Csíkszereda polgármestere trükkhöz folyamodott azért, hogy ne hajtsa végre a korábbi jogerős ítélet által előírt kötelezettségeit, és „törvénytelenül helyezett el egyes jelképeket a román állam egyik közintézményében.‟ A törvény szellemére hivatkozva kérte a molinók eltávolítását. Az ADEC – a bíróságok portálja szerint – több mint 160 pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok és közintézmények ellen a székely vagy magyar zászló használatát, valamint a magyar nyelvű feliratokat kifogásolva. A perek többségét megnyerte.
(Forrás: Szabadság)