Az elmúlt héten az RMDSZ több tagja is a magyar közösséget ért diszkriminációról számolt be a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság különleges küldöttségének, amely a kisebbségek helyzetéről tájékozódott Romániában. Az RMDSZ egy írott jelentést is benyújtott az ECRI-nek, amelyben a magyar közösség jogait érintő legfontosabb kérdéseket emelte ki.
Az RMDSZ által bemutatott árnyékjelentésben felsoroltak közül az egyik legfontosabb pont a 2017-es évben, valamint az idei év elején elharapózott magyarellenes gyűlöletbeszédről szól, amely az RMDSZ által beterjesztett, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban történő használatára, valamint a március 15-i nap magyar nemzeti ünneppé nyilvánítására vonatkozó törvénytervezetek reakciójaként robbant ki. Mindkét incidens nagy mértékben növelte az idegengyűlölet és az intolerancia szintjét Romániában, román politikusok és újságírók pedig egyaránt csatlakoztak az ellenséges hangvételű diskurzushoz.
A jelentés említést tesz a székelyföldi történelmi régiót érintő szisztematikus diszkriminációról is. A jelentés szerzői példaként hozzák fel a székely zászló használatának nyilvános tereken való tiltását, valamint azt, hogy a román hatóságok megtagadják a Székelyföldet hivatalos névként használni kívánó egyesületek jogi személyiségként történő bejegyezését.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, személyesen tájékoztatta az ECRI-t a közösségünket érintő diszkrimináció különböző formáiról. Beszámolójában kiemelte: „Kettős mércét alkalmaz Románia a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán”.
A fent említett törvénytervezetek és az azokat követő nacionalista médianyilatkozatok kapcsán, Benkő Erika, az RMDSZ parlamenti képviselője és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője a küldöttség előtt kifejtette: „Sajnos az is tény, hogy legtöbbször az etnikai másság zsigeri elutasítása és az intolerancia sokkal jellemzőbb, mint a kisebbségekkel szembeni jóindulat, annak ellenére, hogy a kisebbségbarát törvények lényegében az országban élő nemzetiségek komfortját szeretnék javítani, és ezzel együtt a kisebbségi és többségi társadalom közötti viszony javítását is célozzák.”