Szolgálatunk ezúton is felhívja a figyelmet azokra a napokban történt politikai kezdeményezésekre, melyek újfent világosan mutatják az AUR nacionalista és magyarellenes beidegződéseit, valamint arra, hogy a párt megpróbálja ellehetetleníteni romániai magyar közösség demokratikus képviseletének intézményes hátterét és kulturális identitásának a gyakorlását.
Az egyik ilyen kezdeményezés az alternatív választási küszöb eltörlésére irányuló törvénytervezet, aztán napirendre került Bálványosfürdő nevének megváltoztatását célzó kezdeményezés is, valamint a parajdi bányánál történt jelképes magyarellenes akció egyaránt riasztó megnyilvánulásai a magyar közösség elleni teljes pályás letámadásnak, mely egyszerre zajlik politikai és szimbolikus térben.
Szolgálatunk aggodalommal értesült arról, hogy az AUR törvénytervezetet nyújtott be a szenátushoz az alternatív választási küszöb eltörléséről. A Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője által kezdeményezett módosítás kizárólag az országos, 5 százalékos választási küszöböt tartaná érvényben a parlamenti választásokon, megszüntetve a jelenlegi szabályozás által biztosított alternatív bejutási lehetőséget.
A hatályos, 208/2015-ös számú törvény értelmében egy párt akkor is parlamenti képviselethez juthat, ha legalább négy megyében megszerzi a leadott szavazatok 20 százalékát. Ennek a lehetőségnek az eltörlése közvetlenül veszélyeztetheti az RMDSZ parlamenti jelenlétét, és jelentősen szűkítheti a romániai magyar közösség politikai érdekérvényesítési lehetőségeit.
Szolgálatunk különösen aggasztónak tartja, hogy egy ilyen kezdeményezés éppen a magyar közösség parlamenti képviseletének jövőjét teszi bizonytalanabbá. Az AUR törvénytervezete a választási szabályok olyan átalakítását eredményezné és tulajdonképpen névre szóló törvény, az RMDSZ számára készítik elő. Mondanunk sem kell, hogy ez a romániai magyarok politikai képviseletének az ellehetetlenítését célozza.
A tervezet benyújtása egyértelműen jelzi, hogy a választási szabályok módosítása a magyar közösség politikai képviseletét is érintő kérdéssé vált. Szolgálatunk ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy a közvélemény figyelemmel kövesse a jogalkotási folyamat alakulását. Meggyőződésünk, hogy a demokratikus jogállam kötelessége a kisebbségi közösségek jogainak és politikai képviseletének védelme, nem pedig azok ellehetetlenítése.
Továbbá, az elmúlt napokban újabb, a magyar közösségben megötközést és ridalmat kiváltó nacionalista provokáció történt Hargita megyében: az AUR küldöttsége a hétvégén román zászlót helyezett el a bezárt parajdi bánya bejáratánál. Lucian Mușat parlamenti képviselő az akcióról készült videóban úgy fogalmazott: „Romániában vagyunk, nem Magyarországon”, ezzel a bánya ügyét a nemzeti hovatartozás kérdésével is összekapcsolva.
Szolgálatunk álláspontja szerint a nemzeti jelképek használatának nem szabadna a közösségek közötti szembenállás és a politikai feszültségkeltés eszközévé válnia. A romániai magyar közösség a román állam egyenrangú polgáraiból áll, akiknek joguk van anyanyelvük, kultúrájuk és nemzeti identitásuk megőrzéséhez. Különösen aggasztó, ha egy helyi természeti katasztrófa következményei politikai támadások, illetve etnikai színezetű üzenetek közvetítésére szolgálnak.
Arra is szeretnénk felhívnia figyelmet, hogy AUR egy másik törvényhozási kezdeményezése Kovászna megye egyik ismert üdülőhelyének, Bálványosfürdőnek az átnevezését célozza. A javaslat szerint a település nevét „Bălvăniș” formára változtatnák.
A nyolc AUR-szenátor által kezdeményezett módosítás ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a földrajzi nevek milyen fontos szerepet töltenek be a helyi közösségek történelmi és kulturális identitásának megőrzésében. Így a magyar közösség számára is a településnevek a kulturális örökség és a közösségi emlékezet szerves részét képezik.
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője szerint „Az AUR nem hazudtolta meg önmagát most sem és teljes pályás letámadást indított a magyar közösség ellen. Úgy a politikai, mind a szimbolikus térben a magyarok folyamatosan politikai céltáblát jelentenek számukra, és tartok tőle, hogy az országban eluralkodó negatív hangulat közepette sikeresen uszítanak a magyarok ellen. Az ország kétségkívül gazdasági és politikai krízishelyzetben van, az AUR pedig egyfajta politikai tőkeszerzésre használja fel ezt, azzal, hogy az emberek elégedetlenségét a magyarok ellen fordítja, hiszen krízishelyzetben mindig fontossá válik egy konkrét ellenségkép felmutatása. Nagyon fontos, hogy a közösségünk összehangoltan és egységesen lépjen fel az ilyen provokációk és politikai támadások ellen.”