A közelmúltban két olyan törvényjavaslat került elfogadásra Románia Parlamentjében, amely a magyar kisebbség számára kedvező előírásokat tartalmaz, és amelyek a Klaus Iohannis államfő általi kihirdetésre várnak.

Az egyik törvénymódosítási javaslat az Oktatásról szóló 2011. évi 1. törvényt érinti, amely előírja, hogy amennyiben egy nyelvi kisebbség oktatási intézményeinek létrehozására, átszervezésére vagy bezárására kerülne sor, a szóban forgó nyelvi kisebbség véleményét is ki kell kérni. E módosítást a romániai magyar közösség fontosnak tartja, ugyanis olyan esetek megelőzését szolgálja, mint a marosvásárhelyi katolikus iskola, amelynek helyzete jelenleg is tisztázatlan.

Mindennek ellenére a román államfő megtagadta a törvény kihirdetését arra hivatkozva, hogy egyes, a törvényben szereplő fogalmak – mint például a nyelvi kisebbség szóösszetétel – kétértelműek. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az elnök, aki maga is a romániai szász nyelvi kisebbség tagja, hatáskörét olyan törvények hatályba lépésének megakadályozására használja, amelyek az összes romániai nyelvi kisebbség javát szolgálják.

A másik, még szintén hatályba nem lépett jogszabály a Közigazgatási Törvénykönyv, amely a kisebbségek nyelvi jogainak alkalmazása területén tartalmaz kedvező előírásokat. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Fóruma levelet intézett Klaus Iohannis államfőhöz, amelyben  arra kérik az elnököt, hogy ne hirdesse ki a törvénykönyvet, mivel álláspontjuk szerint az veszélyezteti az állam hivatalos nyelvének, vagyis a román nyelvnek a jogi státusát. Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője az eset kapcsán a következőt nyilatkozta: „Elfogadhatatlannak tartom, hogy a 21. században valaki számára zavaró legyen az, hogy mások az anyanyelvüket használják. Az erdélyi magyarság kulturális értéket jelent Románia számára, nagyon bántó és nem megengedett az, hogy vannak, akik korlátoznának bennünket alapvető jogainkban.”

Kommentek