Az idei érettségi vizsgán részt vevő magyar diákok megkérdőjelezhetően alacsony eredményei ismét felvetik a nemzetiségi alapon történő megkülönböztetés gyanúját, valamint a különálló oktatási módszerek és értékelési mechanizmusok régóta esedékes kérdését.

Az ez évi érettségin a Kovászna megyei diákok dolgozatait Maros megyében javították. Az eredmények közzététele után a diákok, tanárok és szülők egyaránt nagy meglepetéssel vették tudomásul a román nyelv és irodalom vizsgán elért, a vártnál sokkal alacsonyabb minősítéseket. Az alacsony jegyek miatt számos diák óvást emelt, a dolgozatok újrajavítását kérve. A megóvott dolgozatokat Szilágy megyében, a zilahi vizsgaközpontban javították újra. Az első és második jegyek közötti különbségek rendkívül nagyok voltak. Körülbelül 60 diák esetében haladta meg az első és második vizsgaeredmény közötti különbség átlagosan a 1,5 pontot, de voltak olyanok is, akiknek eredménye 3 vagy 4 ponttal nőtt az elsőhöz képest. Egy diák eredménye például 3,80-ról 6,95-re, egy másiké pedig 2,90-ről 6,90-re nőtt az óvást követően.

Noha az érettségin általában véve nem szokatlan az, hogy az újrajavítás után magasabb eredmények születnek, az érintett diákok tanárai szerint ekkora mennyiségű dolgozat esetében a két értékelés közötti ilyen mértékű eltérések rendkívül ritkák, ami a marosvásárhelyi vizsgaközpontban javító tanárok szabálytalan, rosszhiszemű eljárására enged következtetni. Tekintettel arra, hogy a vizsgadolgozatokat a származási megye rövidítésével jelölték, a tanárok és szülők arra a következtetésre jutottak, hogy a szóban forgó diákok magyarságuk miatti diszkrimináció áldozatául estek. Míg egy néhány tizedes különbség a javító tanár hibájának minősülhet, egy 3-4 pontos eltérés már semmiképpen sem tekinthető egy egyszerű hibának. Legalábbis mindenképpen felmerül annak a gyanúja, hogy az első javítást végrehajtó tanár sokkal szigorúbban kezelte a román nyelv és irodalom dolgozatokban felmerülő hibákat, mivel tudta, hogy azok a magyar többség által lakott Kovászna megyéből származnak.


Úgy gondoljuk – a diákok szüleivel és tanáraival egyetértésben –, hogy a marosvásárhelyi vizsgaközpontban értékelt dolgozatok javításának módját utólagos ellenőrzésnek kell alávetni. Mi több, a jövőben potenciálisan felmerülő ilyen jellegű hibákat elkerülendő, ajánlatos lenne, hogy minden olyan bizottságban, amelyben magyar diákok dolgozatait javítják, jelen legyen egy magyar anyanyelvű tanár is. Hosszú távon azonban az jelenthet megoldást, hogy minél előbb gyakorlatba kell ültetni a 2011-es oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek előírják, hogy a valamely kisebbség nyelvén tanuló diákok számára a román nyelv oktatására, illetve képességfelmérésre módosított metodológia szerint kerüljön sor.

Kommentek